"A világ túlbankosított" - Örülünk, ha a padlóig visszakúszunk

Az adósságteher az egyik tényező, ami lelassítja a bővülést – állapítja meg Barcza. Az adósságállomány növekedése pedig a Keynes-i, anticiklikus gazdaságpolitika eredménye. Kezdetben ezt sikerült még elinflálni, ez volt ennek a politikának a fő egyensúlyteremtő eszköze. Amióta a 80-as években sikeresen törték le a pénzromlást, azóta mutat növekvő tendenciát az adósságráta.

Európában is igaz ez a tétel, az alacsony adóssággal rendelkező tagországok ezért is mutatnak gyorsabb kilábalást. Itt is egyfajta fordulatra lenne szükség, de ehhez nincs még recept. Mára nem adósságválságról, hanem bizalmi válságról kell beszélni, ezért is merült fel a belső mag létrehozásának ötlete. Mára olyan országok is gondokkal küzdenek, mint Franciaország vagy Németország, de még az alacsony adósságrátájú Szlovénia is. Ráadásul gyorsul is ez a folyamat, egyre rövidebb ideig tart a piac türelme az újabb mentőcsomagok között. Az olasz és a spanyol állampapírpiac olyan jeleket mutat, ahonnan ország önerőből még nem jött vissza, a rövid kamatok magasabb szintre emelkedtek, mint a hosszúak.

A világ túlbankosított, exponenciálisan növekednek a mérlegfőösszegek. Ez külön terhet jelent a társadalom számára. Az egész világon bekövetkezett egy fordulat, Magyarországon például évi 5 százalékos leépülés látható. Ez egyrészt fékezi a növekedést, de javítja az egyensúlyt. Erre a japán buborék kipukkanását követő két évtizedes stagnálás a legjobb példa, amely mostanáig megfigyelhető volt.

Az USA-val ellentétben Németország már kilábalt a válságból, ezért az újabb lassulás egészséges helyzetben éri. Magyarországon alig történt kilábalás, de így is igen kérdéses, recesszió nélkül túlélhetjük-e a jövő évet. A növekedésösztönzés kivezetésére a kötvénypiacok reagáltak a legkorábban. Reálnövekedéssel tízéves horizonton sem kalkulálnak a piacok a nyugati gazdaságokban. Az eurózóna krízisének megoldása a költségvetési hitelesség helyreállítása lehet Barcza szerint.

Magyarország erősen instabil helyzetet eredményez a magas külső adósság, amely a GDP 100 százalékát meghaladja. Emiatt aggódik a piac, tavasszal még a legstabilabb állampapírpiac volt a magyar, mára viszont a bizalmi válság fokozódásával fennáll a veszélye, hogy befagy a nemzetközi pénzpiac. Ha ez tovább halad, annak súlyos következményei lesznek. A magyar bankok például 3 hónaposnál hosszabb forrást nem tudnak bevonni a finanszírozásba. A kormány ezért is igyekszik a kitettséget csökkenteni, de a végtörlesztés bizalomvesztést okozott. Ezért nincs más út, mint az IMF és az EU segítségére támaszkodni.

A kamatpolitikában nincs mozgástér, nincs önálló kamatpolitika. Jelenleg 1,5 százalékpontos emelést áraz a piac. Reméli, hogy nem egy pánikszerű emeléssel fogja ezt lekövetni a jegybank, hanem egy 50 bázispontonként végrehajtott ciklussal. A válság megoldását ezzel együtt sem látja, komoly feszültségeket lát Barcza.

További tudósításokat a konferenciáról itt és itt talál.