Áprilisban 248 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami 3,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az év első négy hónapjában 4,1 százalékkal, 242 ezer forintra nőtt a bruttó kereset, vagyis az áprilisi adat kissé lassította a dinamikát. Áprilisban 163 ezer, az év első négy hónapjában pedig 158 ezer forint volt a nettó átlagbér. A hivatal szerint a keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta. A családi adókedvezményt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 165 ezer forintra becsülhető.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a bérek növekedési ütemének lassulását azzal magyarázta, hogy az állami és a nonprofit szektorban a tavalyi év azonos hónapjától jóval elmaradtak a nem rendszeres keresetek. Ha csak a rendszeres kereseteket vesszük figyelembe, akkor a bérnövekedés üteme 4,3 százalék volt éves összehasonlításban – mutatott rá. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 2,9, a vállalkozásoknál 3,5, a költségvetés területén 1,4, a nonprofit szervezeteknél 1,8 százalékkal nőttek a keresetek. A vállalatoknál a bruttó kereset 260, a költségvetési szférában 238, a nonprofit szervezeteknél pedig 230 ezer forint volt.
Az év első harmadában 4,8 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A reálbérek 28 hónapja folyamatosan emelkednek. Elemzők szerint a keresetek vásárlóerejének növekedését segítette, hogy az év első négy hónapjában majdnem 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, a következő hónapokban viszont már valószínűleg lassabb ütemben fognak növekedni a reálbérek, mert a fogyasztóiár-index májusban nyolc hónapos sorozatos csökkenés után visszatért a pozitív tartományba. Miután a bérek 3-4 százalék közötti mértékben növekedhetnek – ha tartós marad az év elején látott trend –, és az infláció 0,5-1 százalék között lehet, így a reálbérek 2-3 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban, az év vége felé pedig ennél is lassabb ütem várható, miután az infláció 2 százalék fölé kúszhat. Ezzel párhuzamosan a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a költségvetési szférában és a nonprofit szektorban január és április között az alkalmazásban állók létszáma 2 millió 875 ezer fő volt, ami 1,1 százalékos növekedés egy év alatt. Ez nem túl erős növekedés a tavalyi 4-5 százalékos létszámbővüléshez képest, de az elsődleges munkaerőpiacon – főképp a vállalati szektorban – kedvezőbbek a folyamatok.
A cégeknél 2,6 százalékkal dolgoztak többen áprilisban (közmunkások nélkül), mint egy évvel korábban, az év első négy hónapjában pedig 3 százalék feletti a bővülés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az áprilisi a leggyengébb növekedés idén. Az NGM közleményében azt emelte ki, hogy a versenyszférában a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál jelentős, 46 ezres a létszámbővülés 2014 áprilisához képest. Az alacsonyabb növekedés azzal magyarázható, hogy áprilisban 185 ezer közfoglalkoztatott volt, ami ugyan 35 ezres emelkedés egy hónap alatt, de jelentős esés a tavalyi év azonos időszakában mért rekordmagas, 211 ezreshez létszámhoz képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.