A Magyar Nemzet pénteki számában olvasható összefoglaló szerint,
habár Magyarország adottságai kiválóak, az Európai Unió teljes agrárpiacának mindössze alig több mint két százalékát adta az ország 2016-ban. Ebből a növénytermesztés 2,5, míg az állattenyésztés 1,5 százalékkal járul hozzá az uniós piachoz.
A hazai élelmiszer-termelés versenyképességéhez, uniós piacon belüli részesedésének növeléséhez a kamara összegzése szerint teljes körű, mindenre kiterjedő átalakításokra van szükség, ezek egy része már folyamatban van. A birtokszerkezet az elmúlt években eltolódott a kis- és közepes gazdaságok felé, Magyarországon a többi fejlett országhoz képest ezért jóval több állampolgárt tart el közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaság.
Az adórendszer, az öröklés és a rendszerváltozást követően bevezetett kárpótlás máig megoldandó feladatot jelent. Elkerülhetetlen továbbá az élőmunka csökkentése.
A hazai mezőgazdasági fejlesztési irányok közül kiemelkedő a digitalizáció, a technológiáknál és a fajtanemesítésben az innováció, valamint a fenntartható, körforgásos és biomassza-alapú gazdálkodás kialakítása.
A fejlesztési tervekben kiemelt szerepet kap a hazai feldolgozók és kiskereskedelmi láncok erősítése annak érdekében, hogy a magas hozzáadott értékű, sokáig eltartható, tömegtermelésre gyártott élelmiszerek ne külföldről érkezzenek az országba. Kiemelt feladat a vidékfejlesztés is annak érdekében, hogy a kistelepülések, falvak elnéptelenedését meg lehessen fékezni. Ennek középpontjában az ENSZ migrációs terveivel ellentétben a jóléti szolgáltatások megteremtése és a szegénység felszámolása Magyarország célja – olvasható a lapban.
Az összegzés szerint mindenkinek hozzáférhető, egészséges élelmiszer-előállítás érdekében fenntartható, környezetkímélő mezőgazdaságra kellene áttérnie a világ minden országának. Jóllehet az ENSZ 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiája és a hazai fejlesztés céljai megegyeznek, ám az idevezető utat már határozottan máshogy képzeli el Magyarország, mint a világszervezet. Utóbbi a migrációt látja a világban mutatkozó különbségek felszámolásához az egyik eszköznek.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azzal számol, hogy a Föld lakossága a jelenlegi 7,7 milliárdról 8,7 milliárd főre nő 2030-ra.
Ugyanakkor a termőterületeket már nem lehet jelentősen tovább növelni, így az adott területnek kell fenntartható módon ellátnia a bolygót a megfelelő mennyiségű, egészséges élelmiszerrel. A világszervezet úgy látja, idén 41 országban okoz a lakosság döntő többségének problémát a hozzáférés az elegendő élelemhez, ebből 31 állam Afrikában található.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.