Van egy pofonegyszerű eszköz a klímaváltozás ellen, mégsem használjuk

Harminc százalékkal kisebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra, ez pedig csak a körforgásos gazdasággal érhető el – összegezte a Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó fő üzenetét közleményében a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH). A találkozón, amelyet BCSDH rendezett, egyetértés volt abban, hogy a körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között.

Össztűz alatt a környezet, a klíma

Mint elhangzott, a Global Resource Outlook 2024 jelentése szerint az utóbbi öt évtizedben megháromszorozódott az erőforrások kitermelése, ami 2060-ig várhatóan 60 százalékkal nő. Közben a Föld népessége megduplázódott. Az anyagok kitermeléséből és feldolgozásából ered

• az éghajlatra gyakorolt káros hatások 60 százaléka,
• a biodiverzitás és a vízstressz több mint 90 százaléka, ami a földhasználathoz kapcsolódik,
• valamint az egészségre káros szállópor-szennyezés körülbelül 40 százaléka.

Az erőforrások felhasználása ezenfelül számos üzleti kockázattal is jár:

• A természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozza az ellátási láncok sérülékenységét, amit súlyosbít az éghajlatváltozás és a geopolitikai zavarok.
• Az anyagköltségek növekedése csökkenti a nyereséget, mivel a véges erőforrásokért folytatott verseny élesedik.
• A vállalkozások az éghajlatváltozással kapcsolatos egyre bonyolultabb szabályozásokkal, valamint a fogyasztók, alkalmazottak és befektetők részéről növekvő ellenőrzéssel és elvárásokkal szembesülnek.

Az összefoglaló szerint azonban az üzleti szféra növelheti az ellenálló képességét, ha függetleníti az értékteremtést az erőforrás-felhasználástól. 

„Az egészségünk és a gazdaságunk egészsége is a természet egészségétől függ, amely viszont soha nem látott mértékben hanyatlik. Az ember negatív hatása a természetre egyre nyilvánvalóbb, a klímavészhelyzet mellett ma már egyértelműen számolnunk kell a természeti rendszerek összeomlásának veszélyével is. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma- és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Ehhez azonban versengés helyett együttműködés kell, közös vállalások, mérőszámok és tettek. Azonnali cselekvésre van szükség ezen a területen is” – mondta el a rendezvényen Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Az újrahasznosítás csökkenti az anyagigényt

A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1 százaléka került ki újrahasznosított anyagokból, addig az idén már csak 7,2 százaléka. A világgazdaság anyaghasználata nő, holott az igényeket ki lehetne elégíteni a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70 százalékával. „Paradigmaváltásra van szükség a nyersanyagok kezelésének módjában” – mutatott rá Désirée Bonis, Hollandia nagykövete. Hollandiában 2050-re be kívánják zárni az anyagáramokat.

Javulnak egyes hazai mutatók

Magyarország a természeti tőkéjét egyre nagyobb mértékben éli fel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács legfrissebb jelentése szerint. A hulladékgazdálkodás esetében azonban pozitív fejlemény, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya nő, ahogyan az anyagában újrahasznosított hulladék mennyisége is. A terület aktuális hazai szabályozási környezetéről és Magyarország uniós elnökségének fenntarthatósági fókuszairól Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt a rendezvényen. Ismertette, hogy Magyarországon az egyszer használatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, a kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az uniós és a magyarországi klímacélok. A felsoroltak jelentős előrelépést is jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében, amelynek felgyorsítására külön fókuszt helyez a magyar uniós elnökség.

A BCSDH 2023-as felmérése szerint a vállalatok 69 százaléka az állami ösztönzőktől, 59 százaléka a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését.