Feláldozták a beruházásokat a béremelés oltárán

A tartalékolás és a pénzügyi biztonság szavatolása a választások előtti turbulensebb időszakban mindenképpen indokolt – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, miután a kormány az elmúlt időszakban több olyan intézkedésről is döntött, amely fokozott óvatosságra utal.

A 350 milliárdos költségvetési zárolás után Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy a kabinet egyelőre kivár a Ferihegyi reptér visszavásárlásával. 

A kormányzati elővigyázatosságban több tényező is szerepet játszik, egyrészt a a költségvetés oldaláról szűkült a mozgástér, miután a novemberi rekorddeficittel gyakorlatilag teljesült az idei éves terv, másrészről a gazdasági várakozások jelentősen romlottak, döntően a feldolgozóipar gyengélkedése miatt. Arra pedig már a Kopint-Tárki a legfrissebb jelentésében hívta fel a figyelmet, hogy a GDP bővülését erőteljesen visszahúzza a külkereskedelmi egyenleg romlása, emiatt a kutatóintézet 6,1 százalékra lefelé módosította idei növekedési előrejelzését az ősszel jelzett 6,8 százalékról.

Amíg az uniós források érkezésének időpontja nincs tisztázva, addig a kormány óvatosabb költségvetési politikára állhat át, de ezek az intézkedések elsőként inkább a nagyberuházásokat fogják érinteni – jelezte lapunknak Varga Zoltán, a Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben nem szerencsés túlpörgetni az állami beruházásokat, mivel azok a gazdasági növekedés segítése mellett az inflációt is növelik. A szakértő az említett okok miatt az év utolsó negyedében a növekedés lassulására számít, bár szerinte az egész évre vetítve ezzel együtt is elérhető lehet a 6,5 százalékos bővülés. 

A tartalékolás azért is indokolt, mert az eddig bejelentett béremelések és az adó-visszatérítés a szakértő becslése szerint mintegy 1000 milliárd forint kiadással jár jövő év elején a költségvetésnek. A Századvég elemzője szerint ennek akár több mint a felét is elkölthetik a háztartások, ez pedig azért kedvező, mert a nagyobb kiadás növeli az államháztartás bevételeit, ez esetben a kiadások mintegy negyede-ötöde áramlik vissza a költségvetésbe adók formájában. Bár hangsúlyozta: e kiadásoknál is figyelemmel kell lenni arra, hogy a költségvetési hiány GDP-arányos értékét mérsékelni kell, de azt is hozzátette, hogy a béremelések egy része többéves lemaradást pótol. 

„E tényezők tehát összességében érdemben meg tudják dobni a fogyasztást, reál értelemben 5 százalék körüli növekedéssel számolhatunk 5 százalékos infláció mellett” – közölte Regős Gábor. Ugyanakkor Varga Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a belső fogyasztás élénkítésének is megvan a veszélye, mivel növeli a keresleti oldali inflációt, illetve rontja a fizetési mérleget.