Újabb részleteket árult el az extraprofitadókról Nagy Márton

Már a napokban bevezeti a kormány azokat a intézkedéseket, amelyekről a héten döntött, a háborús veszélyhelyzet miatt parlamenti jóváhagyásra nincs szükség – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, ahol a különadók kiterjesztésének részleteiről tartott tájékoztatást Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter. Az eseményen jelen volt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke is, aki azzal indokolta az extraprofitadók kivetését, hogy a kormány tartani szeretné a politikai vállalásait, öt ilyen vállalást sorolt fel:

• megvédeni az országot,
• a teljes foglalkoztatás megőrzése, ugyanis kormány határozott célja, hogy a növekedés üteme fennmaradjon,
• a „nyugdíjasokon semmilyen formában nem spórolunk” – fogalmazott a kormányfő kabinetfőnöke, hozzátette azt is, megőrzik a nyugdíjak értékét, ahogy a 13. havi nyugdíjat is garantálják,
• a családtámogatások, kiegészítő családtámogatások változatlan összeggel fennmaradnak; ugyanakkor Rogán Antal jelezte, elképzelhető, hogy ezeken belül valamilyen átstrukturálás jöhet,
• a rezsicsökkentés fenntartása és megőrzése. Hangsúlyozta, elsősorban a családokra vonatkozik, hogy maradnak-e a cégek és az állami társaságok ebben a körben, az egy későbbi döntés.

Átütemezés jön a beruházásoknál, jelentős lefaragás a minisztériumoknál

Elhangzott, hogy részletesen áttekinti a kormány a beruházásokat, és azok előkészítettségétől függ, hogy melyeket halasztja el, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy torzókat semmiképp sem szeretnének hagyni, elsősorban a még el nem indult beruházásokat érinti az átütemezés. Várhatóan csak 2024–25-ben indulhat el a kivitelezés ezeknél a fejlesztéseknél. Ugyanakkor Nagy Márton egyúttal hangsúlyozta, hogy tilos a kínálati oldalon hozzányúlni olyan támogatásokhoz, amelyek piaci beruházásokat ösztönöznek, mivel egyedül az állami keresletet lehet csökkenteni. 

De jelentős összeget akar megspórolni a kormány a minisztériumokon is, a gazdaságfejlesztési miniszter 5–10 százalék közé tette ennek mértékét. Úgy számolt, ez nagyságrendileg 800 milliárd forintos kiadáslefaragást jelent, bár bővebb részleteteket nem osztott meg róla, de megjegyezte, hogy lehetnek egyes tárcáknál elbocsátások.

Mindenesetre a kormány mindenképpen tartani akarja az idei 4,9 százalékos hiánycélt, ami azért is merész vállalás, mert a legtöbb európai országban felfelé fog eltérni. 2023-ban 3,5 százalékkal csökken a deficit, azaz az előre eltervezett mértékben fognak haladni. Ez az államadósság-pálya kézben tartását jelenti – húzta alá.

Nem különadó, extraprofitadó

A kormány azért döntött az extraprofitadóról, mert vannak olyan szektorai a gazdaságnak, amelyek az inflációs környezetből profitálnak

– indokolta a döntést, szerinte ezeknek az ágazatoknak is hozzá kell járulniuk a költségekhez, ugyanakkor egyértelművé tette, senkitől nem akarják elvenni a hagyományos profitjukat.

A miniszter következetesen extraprofitadóról beszélt, amelyet a rendes különadókon felül szednek be. Szerinte nem borítja fel az üzleti terveket, csak a fölötte lévő „meglepetésszerű” profitot vonja el. Amellett érvelt, hogy egyébként a cégek erre a profitra nem számítottak előzetesen. Emiatt nem kéne hatással lennie sem a növekedésre, sem az inflációra.

Így jön ki a végösszeg

Nagy Márton részletezte, hogy fognak kinézni a költségvetésbe érkező pluszbevételek. Összesen 900 milliárd forint befizetésre számít az államkassza, amely kétfelé megy, a nagyobb rész, 700 milliárd a rezsivédelmi alapba, míg a kisebbik rész, 200 milliárd a honvédelmi alapba. 

Kiderült továbbá, hogy a rezsivédelmi alap felosztása úgy néz néz ki, hogy 400–500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben, míg 200–300 milliárd az állami szféra kompenzációja.

A bankok jelenleg 64 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába, erre jön rá a most bejelentett 250 milliárd, amit a hitelintézetek a kamateredmény után fognak befizetni. Nagy Márton szerint itt azért van extraprofit, mert az eszközoldalon felmennek, míg a forrásoldalon lent maradtak a kamatok, a kettő között pedig kinyílt a marzs. Úgy saccolta, hogy a bankok extraprofitja 350-400 milliárd forint lehet, ennek kétharmadát vonják el. Jelezte, hogy akinek több lakossági betétje van, az többet fizet arányaiban, mint ha a mérlegfőösszeg alapján fizetne.

A tranzakciós illetékből összesen 50 milliárd forintot vár a kormány a korábbi 120 milliárd felett. Viszont a postai és államkincstári tranzakciókhoz nem nyúlnak. Egyébként 12 éve nem módosították a maximumot, ezt most 6000-ről felviszik 10 ezerre.

A miniszter jelezte azt is, hogy ebbe a körbe szeretnék bevonni a Revolutot és Transferwise-t is.

Biztosítói szektor – a gazdasági környezet miatt növekszik az öngondoskodás, ezeknek az aránya évi húsz százalékkal is emelkedhet. Egyébként a biztosítók is fizetnek különadót, évente 110-120 milliárd forintot, ezt fejelik meg. Itt nem változik az adó alapja, nem új adóalapot keresnek.

A 300 milliárdos energiaszektort érintő csomagból 250 milliárd forintot kell befizetnie a Molnak. Ez úgy jön össze, hogy a bányajáradékból 65 milliárd forint helyett 180 milliárd bevételre számít az államkassza. Úgy számolt, hogy itt 120 milliárd extraprofit keletkezik. A brent és az ural olaj közötti különbség jelenleg 35 dollár, erről az oldalról az elvonás 130 milliárd forint. Illetve további 50 milliárdot remél a kormány bioetanol-termelőktől.

Kiskereskedelem – a szektorból tavaly 80 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, ami az idén még magasabb lesz, erre jön a most bejelentett 60 milliárd. A miniszter azzal indokolta a szektor megadóztatását, hogy a kiskereskedelmi forgalom 16 százalékkal emelkedik éves szinten. Itt az ígéretek szerint a két felső kulcsot emelik meg. Az adó alapja a folyó évi árbevétel lesz.

Telekommunikációs szektor – Egy új, forgalomtípusú alapú adó lesz, ugyanakkor itt még nincs az összes részlet kidolgozva. Annyit tudni, hogy a roaming, a kábeltévé és az internet forgalmára vetik ki.

Légitársaság-adó – Nagy Márton szerint ez tulajdonképpen egy zöldadó, ilyen adónemet több országban is bevezettek, például Németországban, Norvégiában vagy Hollandiában. Ezt utasindulásonként kell fizetni, fejenként 10 eurót. Alapvetően a légitársaságra van terhelve, viszont ha a légicégektől nem szedik be, akkor a földi kiszolgálóra lehet továbbterhelni.

Gyógyszerforgalmazói szektor –  a gyógyszertárak nem tartoznak ebbe a körbe. Olyan cégeket érint, amelyek Magyarországon nem rendelkeznek gyártási kapacitással, ilyen például a Sanofi, a Bayer. Illetve két nagykereskedő cég is érintett, a Hungaropharma, valamint a Phoenix.

A reklámadó – jelenleg fel van függesztve, amely az év végén viszont lejár. Az adó alapja a nettó árbevétel lesz. Ebből az adónemből 15 milliárd pluszbefizetésre számít jövőre a kormány.

Egyéb adók – a fentieken felül további 100 milliárd forintot remél a kormány a jövedéki adó, a cégautóadó, az egyszerűsített foglalkoztatási adó és a népegészségügyi termékadó megemeléséből.