Borotvaélen táncol a hazai vízellátás

Aszályhelyzet miatt még soha nem kellett összehívni a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzsét – válaszolt a VG-nek az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az ország 12 vízügyi igazgatósága közül (22-i állapot szerint) 9 területén rendelték el e vízhiány elleni védekezési készültség valamely fokozatát: négy vízhiánykezelő körzetben a I. fokú készültség van érvényben, kilencben II. fokú, és 18-ban a legmagasabb, a III. fokú.

Tilalom idején nem szép dolog locsolni!

Nyilvános bejelentéseik alapján az önkormányzatok egymás után kérik, máshol már utasítják a helyi lakosokat kevesebb víz vételezésére. Van, ahol este 11 óra és másnap reggel 6 között még szabad tömlővel a kertet locsolni. Egyes lakosok betartják az előírást, mások nem. A Fővárosi Vízművek honlapja szerint a társaság ellátási területén pillanatnyilag csak egyetlen épületben van vízhiány, de a „hol várható vízhiány”-ra kattintva már kéttucatnyi elemből álló lista bukkan elő, amelyen már egész utcák is szerepelnek. Igaz, e vízhiányok mögött nem feltétlenül a szárazság áll, a társaságnak ugyanis napi átlagban három csőtöréssel kell megbirkóznia.

Jobb híján jön a lajtos kocsi

Dunabogdányban azonban kétségtelenül a Duna csökkenő vízszintje és a növekvő vízfelhasználás dobott kesztyűt a Fővárosi Vízműveknek. A társaság minapi közlése szerint a település vízigénye napi mintegy 25 köbméterrel nagyobb az érintett ivóvíztermelő kutak kapacitásánál. „Valós kockázattá vált a települést ellátó víztároló medencék gyors leürülése, ami víznyomáscsökkenést, a magasabban fekvő területeken időszakos vízhiányt okozhat” – írta a társaság. Kérte a helyieket, hogy csak annyi vizet használjanak, amennyire a szűken vett háztartási és higiéniai igényeikhez szükségük van. A kritikus időszakban a kertet ne locsolják, pláne ne automata locsolóval, lakókörnyezetüket ne vízzel hűtsék, portalanítsák, és ne mossanak autót. Ha mégis vízhiány lép fel, jön a lajtos kocsi. Hosszú távon megoldást csak a település víztermelő kapacitásának fejlesztése jelenthet. A Fővárosi Vízművek kész tervekkel rendelkezik a Szentendrei-sziget felőli vízátadás kiépítésére, de ehhez „jelentős forrást kellene bevonnia”.

A Tisza-tó besegít 

Az OVF-tól kapott tájékoztatás szerint a vízügyi igazgatóságok és a víziközműcégek eszközei és anyagi forrásai is elégségesek a vízellátás fenntartásához, de az ellátást csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett, térségi vízátvezetésekkel, adott esetben szivattyús vízpótlással lehet megoldani. Most például a hidrometeorológiai helyzetre tekintettel a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer működtetésének finomhangolása zajlik azért, hogy legyen elég víz az öntözéshez. A legfontosabb cél az, hogy úgy biztosítsák a Tiszából Szolnok ivóvízellátását, hogy közben a Tisza-tóból kell a mezőgazdaságot is ellátni vízzel, és gondoskodni az ökológiai és turisztika fenntartásához szükséges vízről is. Ezért az OVF szakembereink szabályozzák a Tisza-tóból a Nagykunsági-, illetve a Tiszafüredi-főcsatornába leadott víz mennyiségét, de úgy, hogy a Nagykunsági-főcsatornából a Hármas-Körös vízgyűjtőjébe megfelelő mennyiségű víz jusson.

Egymás elől vehetik el a vizet a növénytermesztők

A vízügy folyamatosan egyeztet a vízfelhasználókkal egy mennyiségben és időben is összehangolt öntözési menetrendről. Az OVF kiemelte, hogy az aszályhelyzet nagy fegyelmet kíván a felhasználóktól, hiszen, ha nem működnek együtt, egymástól veszik el a rendelkezésre álló vízkészletet. Ennek erősítésére a vízügy a katasztrófavédelem közreműködését is kérte az illegális vízkivételek felszámolására.

Már csak három centi a különbség

Az OVF korábbi közleménye szerint a Velencei-tó egy esetenként, ciklikus előfordulással kiszáradó tó. A VG erre vonatkozó kérdésére most közölték,  hogy a tó legutoljára 1863–1866 között száradt ki. A főigazgatóságnak 1939 óta vannak hiteles mérési adatai, azóta 1949-ben mérték ebben az időszakban a legalacsonyabb vízállást, 63 centimétert. Ma reggel 66 cm volt a vízállás.

Alacsony, de volt már alacsonyabb a hazai folyók vízszintje is. Ez az ivó- és öntözővíz-ellátás mellett az erőművek hűtése szempontjából hordoz kockázatot, főleg, mivel egyúttal nő a folyók vizének hőmérséklete is. Mindazonáltal a Mavir honlapja alapján rendben működnek a hazai erőművek. (A paksi Atomerőmű terhelése alacsonyabb a létesítmény névleges 2000 megawattjánál – ahogyan máskor is.) Mindazonáltal a Telex cikke szerint az extrém hőség és szárazság miatt már komplett tavak tűntek el vagy fenyegeti azokat a kiszáradás, ilyen a Vekeri-tó és a Halda-tó, továbbá közel egy tucat baranyai horgásztó. A békésszentandrási duzzasztónál soha nem volt olyan alacsony a vízszint, mint most: az alsó felszíni állomásnál az érték –201 centiméter. A következő napok talán hoznak némi enyhülést, keddre és a hétvégére ugyanis zivatar is remélhető az idokep.hu szerint.