A szakértő szerint a magyar kormány bravúrt ért el a globális minimumadó bevezetésénél
„A kormány egy rendkívül szép jogtechnikai módosítással elérte, hogy a közelmúltban bevezetett gyógyszergyártói extraprofitadó egyrészt ne az üzemi eredményt rontsa, másrészt a globális minimumadó számítása során is beszámítható adónak minősüljön. Ezzel összefüggésben elképzelhető, hogy itt még nem lesz megállás, és egyéb adókedvezmények átalakítása is megfontolásra kerülhet a globális minimumadónak való megfelelés miatt” – hívta fel a Világgazdaság figyelmét a Niveus Consulting Group.
Fotó: Shutterstock
Különleges és örvendetes megoldás született a gyógyszergyártóknak
Bagdi Lajos, a Niveus partnere megjegyezte, hogy a vonatkozó kormányrendelettel bevezetett gyógyszergyártói extraprofitadó igazából nem egy pótlólagos sarc, hanem inkább egy adótechnikai újítás. „Eddig a gyógyszergyártói különadó az üzemieredmény-szintet rontotta – amely nem volt kedvező a szektorbeli cégeknek –, míg az új adó már vonal alatti tétel, miután az új extraprofitadó alapja a helyi iparűzési adóra számolt adóalap.
Ez pedig azért is különleges és örvendetes a gyógyszergyártóknak, mert így elszámolható a globális minimumadó kalkulálása során mint beszámítható adó.
Magyarország ugyanis a globális minimumadó bevezetéséről szóló tárgyalásokon elérte, hogy a helyi iparűzési adót (és az új extraprofitadót is) be lehessen kalkulálni a tényleges adóteher számításába” – magyarázta a szakértő. A Világgazdaság korábban arról is beszámolt, hogy ezzel a megoldással a költségvetés nem veszít bevételt, miközben a hazai gyógyszergyárak terhei sem növekednek. Ahogy azt Kocsis Richárd, az EY magyar- és kelet-közép-európai csoportjának igazgatója írta lapunknak, a globális minimumadó lényegében ellehetetleníti, hogy az invesztíciókért versenyző EU-s országok az eddigi módon, adókedvezményekkel támogassák a beruházásokat. Magyarország például kénytelen volt újragondolni az állami támogatások rendszerét.
Ez a jogalkotói kreativitás messzire vezethet
A fenti jogalkotói kreativitás azonban Bagdi szerint messzire vezethet, és felvethet olyan további megfontolásokat, hogy egyes egyéb adók (például a különadók) vagy adókedvezmények szabályrendszere (ilyen a fejlesztési adókedvezmény is) úgy kerüljenek átalakításra, hogy az a globális minimumadó számításánál már preferált legyen. „Sokat emlegetett a kiskereskedelmi különadó is, amely jelenleg nem beszámítható a tényleges adóterhelésbe, de ha ez is valamilyen – a helyi iparűzési adó alapját közelítő – adóalapra kerülne átkonvertálásra, az már sokat segíthetne a szektor adóterhelésén” – jegyezte meg a Niveus Consulting Group partnere.
Bagdi Lajos rámutatott: a fejlesztési adókedvezmény átszabása is felmerülhet lehetőségként, amely jelenleg a tényleges adóterhelést „rontja”, ám ha ezt az adókedvezményt valamilyen más formában kapnák meg az érintett cégek (mondjuk munkát terhelő adók kedvezményeként), az egyrészt az EBITDA-szintet javíthatná, másrészt a globális minimumadóban elszámolt effektív adókulcs is kedvezően változna.
A magyar adózásnak alig van párja a világonAz OECD-országok adórendszerét évente rangsoroló Tax Foundation listája szerint 38 vizsgált országból Magyarország tavaly a 11. helyen végzett. Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a hazai szisztéma, csökkent a munkát terhelő adók súlya és nőtt a fogyasztási típusú adók részaránya, összhangban a gazdaságelméleti iránymutatásokkal. Mindezeken felül jelentős lépéseket tettek idehaza az adminisztrációs terhek csökkentésének irányába is. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.