Van okuk visszatérni a magyaroknak a boltokba: egyre távolabbi az eszeveszett drágulás

Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb inflációs adatokat. Februárban már a második egymást követő hónapban volt a jegybank 4 százalékos célsávja alatt a fogyasztói árak emelkedésének üteme, amely most márciusban ismét megtörténhet:

Ezzel tehát ismét, idén már harmadjára lehet 4 százalék alatt az infláció, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája szempontjából is meghatározó jelentőségű. A mostani adatban persze a tavalyi magas bázis is megjelenik, amikor 25,2 százalékos volt az éves drágulás, viszont jó hír, hogy hónapról hónapra csökken az árnyomás a magyar gazdaságban – erre utal, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció is már közelíti a 4 százalékos ütemet, ami ezúttal 4,4 százalékra csökkenhetett. 

A szolgáltatások húzzák az inflációt

„Ha csekély mértékben is, de talán folytatódhatott a dezinfláció 2024 márciusában is. Ez azonban aligha a gyengülő havi átárazásnak lesz köszönhető. Várakozásunk szerint ugyanis immáron sorozatban a harmadik hónapban 0,7 százalékos lesz a havi alapú infláció” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki adatközlését megelőzően. Hozzátette: az éves alapú index minimálisan lefelé csúszhatott megint. A közgazdász szerint az erős havi átárazás mögött egyértelműen a szolgáltatások jelennek meg fő felhajtóerőként, de ez már februárban is jellemző volt. Akkor az élelmiszerek 2,2 százalékkal, míg a szolgáltatások 10 százalékkal drágultak.

„Az elmúlt években megfigyelt szezonalitás alapján a szolgáltatások esetében jelentős áremelkedésre számítunk március folyamán. Ez érinti 

• a szabadidős szolgáltatásokat, 
• az üdülést, 
• az egyéb szolgáltatásokat (itt elsősorban a pénzügyi szolgáltatásra kell gondolnunk), valamint 
• a telefon- és internetszolgáltatásokat. 

Utóbbiak esetében a legnagyobb kérdés, hogy az áremelések mekkora aránya jelenik meg már a márciusi határidős számlákban, és mekkora részük tolódik át áprilisra. Ezen múlhat ugyanis, hogy mikorra datálhatjuk a markáns, két számjegyű áremelések nagyobb hányadát az inflációs mutatóban” – fejtette ki az elemző, hozzáfűzve: a havi pénzromlás majdnem kétharmadát a szolgáltatások inflációja adhatja. A maradék inflációs nyomás pedig az üzemanyagok részéről érkezhetett. A többi tétel esetében azonban nem számít markáns havi átárazódásra.

Az év többi részét is meghatározza a márciusi inflációs adat

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a márciusi havi adat kiemelten fontos lesz az éves infláció szempontjából. Jellemzően ugyanis ekkorra zárulnak le a jelentősebb év eleji átárazások a vállalatok részéről, és ekkor jelenik meg az inflációs adatban például a távközlési cégek árváltoztatása is.

– vélekedett a szakértő. Rámutatott: havi alapon az üzemanyagárak csak minimálisan emelkedtek, így csupán 0,1 százalékponttal járulhattak hozzá a havi ütemhez. Mivel az elmúlt időszakban tapasztalt üzemanyag-drágulás március 20-a után következett be, így annak hatása csak az áprilisi eredményekben jelenik majd meg.

Nem zárható ki egy meglepetés sem – az élelmiszerek húzzák lejjebb az inflációt

„Meglepetésre számítok a márciusi adatközlésben. Az inflációs szám 3,4 százalék lehet, miközben a maginfláció is bekerülhet a jegybanki toleranciasávba” – válaszolta lapunknak Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője. Ezt kiegészítette azzal, hogy a szokásosnál bizonytalanabb a pontbecslés, mivel az előre bejelentett szolgáltatói áremelések felfelé, míg a közlekedési tarifarendszerek átalakítása lefelé mozgatja a folyamatokat. Hangsúlyozta: az élelmiszerárak is segíthették a dezinflációt – ebben a szegmensben mind a hazai termelői árak, mind a nemzetközi árak támogatják az árcédulák háborítatlanságát. Úgy véli, a gyenge lakossági kereslet miatt jelenleg még dezinflációs jellegű az összkép, ami támogatja a monetáris politika mozgásterét.

Áprilisban jöhet az inflációs mélypont

Virovácz Péter a következő hónapokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a magas bázis továbbra is magas havi áremelkedéssel találkozhat áprilisban, így nagyjából stabil, talán némiképp ismét csökkenő inflációs mutatóra számíthatunk.

Erről a nagyjából 3,5 százalékos szintről két hullámban emelkedik majd az inflációs ráta, egészen 5,5–6,0 százalékig az év végével bezárólag. A bázishatások mellett a historikus átlagnál némileg erősebb havi áremelések hajthatják felfelé az inflációs mutatót. Vagyis ismételten kettős évnek nézünk elébe: csak most az év eleje mutat majd kedvezőbb képet, a vége pedig átmenetileg romló árfolyamatokat hoz. Ebből a kettősségből adódik, hogy az éves átlag 4,5 százalék körül alakulhat 2024-ben.

Molnár Dániel is hasonlóan látja, főleg a tavalyi évi árcsökkenések bázisba kerülése nyomán. A nemzetközi trendeknek megfelelően a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az áremelkedési ütem, bár nem jelentősen, év végéig 6 százalék környékére, így várakozásai szerint éves átlagban 4,7 százalék lehet az infláció.

Ismét próbára teheti a jegybank tűrőképességét egy kedvező adat

Az ING Bank elemzője szerint amennyiben nincsen érdemi meglepetés az adatközlésben, az aligha téríti el a jegybankot a már beharangozott szándékától, miszerint az idei év második negyedévében óvatosabb kamatvágási politikát folytathatnak.

„Amennyiben valóban ilyen kedvező inflációs adatot látunk, a piacon újból megindulhat a spekuláció ebbe az irányba, ami ismét eladói nyomás alá helyezheti a forintot” – magyarázta Virovácz, aki ezzel együtt drasztikus mértékű leértékelődésre mégsem számít, még úgy sem, hogy a piac ismét erősebb kamatvágásokat árazhat a közeljövőben.