Döntött az Agrárminisztérium, megjelent a rendelet: nem ölik le többé az állatokat ennél a betegségnél

Habár az állategészségügy terén az elmúlt időszakban főleg a ragadós száj- és körömfájás, a madárinfluenza és a sertéspestis okozott aggodalmakat, fontos, hogy egyéb kihívásokra is felkészültek legyenek a hazai szakemberek. Ezt a cél szolgálja az agrárminiszter legújabb rendelete. A 13/2025 (IV.30.) AM-rendelet szerda késő este jelent meg a Magyar Közlönyben, és a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól szól.

A rendelet célja a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályainak egyszerűsítése, amely alapján a betegség esetleges magyarországi megjelenése esetén megszűnnek a korábban meghatározott szigorúbb, az elmúlt időszakban megváltozott európai uniós szabályozás alapján szükségtelenné vált hatósági intézkedések, és a módosítás eredményeként jelentősen csökkennek az állategészségügyi hatóság adminisztrációs terhei.

Mi az a kéknyelv betegség?

A kéknyelv betegség (bluetongue/BTV) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, számukra megbetegedést nem okoz. A Nébih tájékoztatása szerint a kéknyelv betegség nem jelent élelmiszer-biztonsági kockázatot sem. A vírus állatról emberre nem terjed, ezért az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

A vírus az érfalakat károsítja, a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártya-gyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek.

• Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, főleg a kultúrfajták esetében.
• A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek,
• a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

Magyarország 2021 óta kéknyelv betegségtől mentes státusszal rendelkezik, mivel teljesítette az Állategészségügyi Világszervezet mentességi feltételeit, valamint az EU 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az EU 2021/620 bizottsági végrehajtási rendelet előírásait, amely alapján szerepel az uniós rendelet VII. melléklet I. rész szerinti kéknyelv betegségtől mentes státusszal rendelkező tagállamok listáján.

Egyszerűsödik a szabályozás

Az állategészségügyi hatóságoknak a korábbi szabályozás szerint szigorú intézkedéseket kellett végrehajtaniuk, amennyiben gyanús esettel találkoztak, és kötelező volt a fertőzött állatok leölése és védőzónák kijelölése is. A szerdán megjelent rendelet ezeket megszüntette, ezentúl tehát nem lesznek kötelező leölések. Szintén nem lesz kötelező a védő- és megfigyelési körzetek létrehozása, és az országos vagy helyi járványvédelmi központok felállítása sem. Ugyanakkor a megfigyelési idő 30 napról 60 napra módosul.

A módosítás eredményeként a betegség által okozott gazdasági károk is csökkennek az állattartók számára, ugyanis állataik a betegség átvészelését követően a megfigyelési idő kedvező alakulása esetén újból forgalomképessé válhatnak.

A rendelet értelmében ezentúl az érintett vármegyei hivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feladata lesz a helyzet folyamatos figyelése, az ezzel kapcsolatos jelentések elkészítése, és egy esetleges kitörés esetén az adatok továbbítása Európai Unió információs rendszerei felé. A megfigyelési program kidolgozása szintén a Nébih feladata lesz.