Visszatért a magyar gazdaság ádáz ellensége, újra a GDP-növekedést fenyegeti – de most már talán van ellene fegyver
Nem zárható ki, hogy az idei aszály súlyossága a 2022-eshez mérhető lesz, azaz a mezőgazdaság nemhogy nem tudja felfelé húzni a gazdaságot, hanem ismét negatív lesz a növekedési hozzájárulása, ez pedig újabb szög lenne az idei gazdasági növekedés koporsójába – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Magyarországon hetek óta nem hullott csapadék, a szárazság olyan mértéket ölt, hogy június közepére elsárgult a növényzet az ország több pontján. A nagyobb probléma, hogy az aszály a szántóterületek egyre nagyobb részét sújtja, pedig a betakarítások csak most kezdődtek el.
A 2022-es aszály majdnem 1 százalékponttal csökkentette a teljesítményünket
Hiába hullott tavasszal és még május elején is viszonylat bőséges eső és maradt a levegő hőmérséklete a sokéves átlag alatt, a téli hónapokban kevés csapadék esett, emiatt a talaj alsóbb rétegei porzanak. Sőt, egyes szakértők szerint ma rosszabb a helyzet, mint 2022-ben, amikor az évezred aszálya tombolt Magyarországon. Annak következtében a mezőgazdaság a GDP-növekedésünkből 0,9 százalékot vett el.
Most éppen ekkora növekedést vár a legtöbb elemzőház is Magyarország esetében, így az aszállyal egy újabb akadály gördült a még lábadozó magyar gazdaság elé.
Az év elején csalódást keltő adatok láttak napvilágot a magyar gazdaság teljesítményéről, ami viszont a következő negyedévekben jó eséllyel gyorsulhat, ehhez azonban arra is szükség van, hogy a kiskereskedelmen túl egyre több nemzetgazdasági ágazat járuljon hozzá a növekedéshez, amíg az ipar és az építőipar nem kapcsol magasabb fokozatba.
Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság súlya önmagában nem döntő, tehát nem ez határozza magyar gazdaság növekedési képességét, de a hozzáadott érték volatilitása jelentős, így pedig szemmel jól látható mértékben tudja befolyásolni a GDP-t. A szektor növekedéséhez való hozzájárulása 2017 és 2021 között minimális volt, azaz sem túlzottan lefelé, sem túlzottan felfelé nem húzta a gazdasági teljesítményt.
Korábban azonban már voltak nagyobb kilengések, amikor a mezőgazdaság akár 2 százalékponttal is hozzájárult egy év alatt a növekedéshez, de mint említettük, 2022-ben mínusz 0,9 százalékpontos volt a hatás. Majd ezt követte 2023-ban egy 1,2 százalékpontos pozitív hozzájárulás – igaz, az alacsony bázisról lehetett nagyot növekedni. Tavaly aztán a hozzájárulás mínusz 0,3 százalékpont volt, tehát nem volt különösebben jó év a 2024-es, de olyan rossz sem, mint a 2022-es.
A helyzetet súlyosbítja az év eleji száj- és körömfájás, ez szintén negatívan hatott az ágazat hozzáadott értékére. A rossz termés persze nem csak Magyarországot érintheti
– emelte ki az elemző. Ebből szerinte az következik, hogy a mezőgazdasági termékek árában ismét várható növekedés, ami pedig az inflációt támogatná. Azt persze tegyük hozzá, hogy amikor ezt követően a kínálat nagyobb, az a fogyasztói árakban már nem szokott érződni.
A kukorica szenvedheti meg legjobban az aszályt
Ahogy a Világgazdaság is beszámolt, június közepén Magyarországon az őszi árpa vágásával elindult az aratási szezon. Az első tapasztalatok szerint gyenge-közepes termés várható. A vízhiány vélhetően nem okozott jelentős kárt az őszi vetésű gabonaféléknél, de a tavaszi vetésű szántóföldi növények esetében, mint a kukorica vagy a napraforgó, már más a helyzet.
A szakértők szerint a jelenlegi állapotokból még nem érdemes a kukoricatermésre vonatkozó következtetéseket levonni, ám intő jel, hogy 2022-ben még július elején is voltak, akik rekordtermésben reménykedtek, ehhez képest óriási termésvisszaesés történt.
Az aszály súlyosságát jól mutatja, hogy akkor mindössze 2,8 millió tonna kukoricát tudtak betakarítani, szemben a 2021-es 6,5 millióval, azaz a felére esett a betakarított mennyiség.
A szárazságot nem úszta meg a repce és a napraforgó sem, 31 és 29 százalékkal kevesebbet arattak le a két gabonaféléből. A kieső mennyiség érhetően felhajtotta az árakat. Az energiaválsággal együtt a 2022-es aszály is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy elszálljanak az élelmiszerárak Magyarországon: 2023 januárjában, amikor az infláció 25,6 százalékon tetőzött, az élelmiszerárak 44 százalékkal emelkedtek, azaz valósággal az egekbe szöktek.
Államtitkár: jobb a helyzet, mint 2022-ben
A kormány készül arra, hogy évről évre egyre nagyobb kihívás az aszály. Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfő reggel az M1-ben arra a kérdésre, hogy idén is súlyos aszálykárokra lehet-e számítani, illetve hogy megismétlődhetnek-e a 2022-es szárazságból eredő károk, azt mondta, hogy
jelenleg némileg jobb a helyzet, mint két éve.
A most is futó és tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi 200 millió köbméter helyett egy év múlva már másfél milliárd, jövő év végére pedig akár hárommilliárd köbméter csapadékot is vissza lehet tartani, és fel lehet használni öntözésre Magyarországon.
Nagyságrendileg ma mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, és évente 80-90 ezer hektárt ténylegesen meg is öntöznek a gazdálkodók, de a futó és következő években zajló fejlesztéseknek köszönhetően ennek sokszorosán történhet vízpótlás, öntözés az államtitkár szerint.
Hubai Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák együttműködését is szeretnék ösztönözni, ugyanis a víz megtartásához, az öntözéshez kapcsolódó költségek megosztásával hatékonyabb és fenntarthatóbb ez a fajta gazdálkodási mód.
Így tartja vissza a vizet Magyarország: megvan a megoldás az aszályra
Az Agrárminisztérium szerint jelentősen fog javulni az ország vízmegtartó képessége. Jelenleg Magyarországon mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.