Jó hírek sorát szállította a júliusi infláció, ha nem is csökkent akkorát, mint remélték
A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott friss inflációs adatról megszólaló elemzők egyöntetűen arról beszélnek, hogy az évi 4,3, illetve havi 04 százalékos drágulási ütem magasabb a várakozásnál, így nem várható az alapkamat csökkenése a közeljövőben. A jó hírek: a drágulás lassult, a forint erős, ami lejjebb hajtja az importáruk árát, jót tesz a külföldre utazók pénztárcájának és talán az üzemanyagáraknak is, és a nagyon ingatag energia- és élelmiszerárakat nem tekintő infláció már nem magasabb a jegybanki célsávnál.
Az élelmiszerárak drágulását az aszály hajtotta
Ugyanakkor abban is konszenzus látszik kialakulni, hogy az élelmiszerárak emelkedésében (éves alapon 5,9 százalék) nagy szerepet játszik az aszály, valamint egyes termékek – kakaó, kávé –világpiaci árának az emelkedése. Dr. Horváth Diána, az MGFÜ senior elemzője ugyanakkor rámutatott, hogy
az éves alapon 5,9 százalékos drágulásban nagy szerepet játszanak az éttermi szolgáltatások is, melyek ugyan havi alapon csökkentek, de éves szinten továbbra is felfelé húzzák a mutatót, mely enélkül 4,6 százalékos emelkedést mutatna.
Aligha vezetik ki az árréscsökkentést
Az élelmiszerárak alakulása kapcsán Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra is felhívta a figyelmet az árréstopok hatására is, mely mérsékelte az árak emelkedését, míg Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza is arról beszélt, hogy a kormányzati intézkedések hatását kínálati oldali sokkok, például az állatállományt tizedelő járványok oltották ki.
Regős Gábor jelezte:
hiszen azok kivezetése mintegy 1,5 százalékkal dobná meg a drágulás ütemét. Virovácz Péter szerint ha augusztus végén a korlátozást a kormányzati terveknek megfelelően kivezetik, úgy 5 százalék fölé gyorsulhat az infláció. Hozzátette: nagy tétben fogadna a kivezetés ellen.
Az inflációt a szolgáltatások hajtották
Dr. Horváth Diána a szolgáltatások havi alapon 1,0 százalékos drágulása kapcsán az éves mutató lassulására hívta fel a figyelmet, valamint az üdülési szolgáltatások szezonalitására is, ami az egész kategória árának növekedését magával húzta. Regős Gábor ugyanakkor az éves szinten 5,3 százalékos drágulást magasnak tartja annak fényében, hogy a kormányzat több szektorral megállapodott arról, hogy idén nem emelik az áraikat. A legnagyobb drágulás nem is ezeken a területeken volt érezhető.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint pozitívum, hogy az erős forint lejjebb hozta a jellemzően importból származó iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási termékek árát. Jó hír az is, hogy
a változékony energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginfláció 4 százalékra lassult éves összevetésben.
Ez dr. Horváth Diána szerint azt is jelzi, hogy nincs jelentős árnyomás a gazdaságban.
Virovácz Péter ugyanakkor azt emelte ki, hogy a drágulás havi üteme megugrott az új kormányzati inflációt fékező impulzusok hiányában, és szerinte nagy kérdés, hogy ez milyen hatással lesz az inflációs várakozásokra.
A háztartási energia mind havi, mind éves ütemű fokozott drágulása ugyanakkor az elemzők szerint a közeljövőben lassulhat, márpedig annak alakulása nagy szerepet játszott a vártnál gyengébb júliusi adatban. Míg a drogériákban az árrésstop hatása érezhető az árakon, a gyógyszerárak elszabadulása ellen tett kormányzati intézkedések hatása a vártnál csekélyebb volt, Regős Gábor szerint azért, mert kevés terméket érintettek, még akkor is, ha azok viszont gyakran vásárolt gyógyszerek.
Az elemzők idén már nem számítanak kamatcsökkenésre az MNB-nél, és úgy vélik: a drágulás üteme éves szinten inkább csak a jövő év elején érhet a 4 százalékos szint alá. Ugyanakkor a várhatóan tartós monetáris szigor a forint erejének megőrzését segítheti. A forint euróárfolyama máris az egyéves csúcsot döngeti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.