Van egy 500 forintos bankjegy, ami 10 ezer forintot ér, csak sokan nem tudnak róla: ideje megnézni a pénztárcákban, így ismerhető fel
Az 500 forintos címlet az elmúlt évtizedekben a magyar készpénzforgalom egyik leggyakrabban használt eleme volt, ám mára nem csupán fizetőeszközként, hanem gyűjtői darabként is egyre nagyobb figyelmet kap — számolt be róla a 168.
A jelenleg használt 500 forintos 1998 óta van forgalomban, bár azóta több frissítésen esett át. A lakosság ma már a 2019-ben kibocsátott, megújított, biztonsági elemekkel ellátott változatot használja, amely a negyedik formát jelenti a címlet történetében.
A bankjegy elődjén még Ady Endre arcképe és Budapest látképe szerepelt, ezt a változatot 1999-ben vonták ki végleg a forgalomból.
Az azóta eltelt időszakban az 500 forintos többször megújult, miközben a régi szériák fokozatosan kikoptak a pénztárcákból.
A kivont bankjegy nem úgy tűnik el, mint a zokni párja mosás után
A kivont bankjegyek azonban nem tűntek el teljesen. Sokan emlékbe tették félre, mások egyszerűen megfeledkeztek róluk. A numizmatikai piactereken – köztük a hazai gyűjtők körében ismert Numizmarket felületén – egyes régi példányok ma már számottevő felárral cserélnek gazdát. Az 1998-as első kiadású 500 forintos bankjegyek átlagosan 2500 forint körüli összegért kelnek el, míg a 2001-es nyomású darabok ára elérheti a 10 ezer forintot is, különösen jó állapot esetén.
A jelenség mögött több tényező áll:
- Az egyik a relatív ritkaság. Bár ezek a bankjegyek eredetileg nagy példányszámban készültek, a forgalomból való kivonás, az elhasználódás és a selejtezés következtében a megkímélt állapotú darabok száma mára jelentősen csökkent.
- A másik fontos szempont az állapot. A gyűjtői piacon az úgynevezett „UNC” (forgalomba nem került, hibátlan) minősítésű bankjegyek lényegesen többet érnek, mint a gyűrött, sérült vagy firkált példányok. Az esetleges nyomdai hibák, eltérések, sorszám-különlegességek szintén növelhetik az értéket.
Figyelem, már a régi forintokkal is csalnak
A meghirdetett árak nem minden esetben tükrözik a tényleges tranzakciós értéket, a piac viszonylag szűk, és erősen függ a kereslet-kínálat alakulásától. Egy-egy kiemelkedő áron meghirdetett bankjegy nem feltétlenül talál vevőre azonnal. A gyűjtői trendek gyorsan változhatnak, és az online piactereken látható összegek inkább irányadók, mint garantált realizálható árak.
A Magyar Nemzeti Bank 2006-ban bocsátotta ki az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készült, 100 ezer forint névértékű arany emlékérmét, amelyből mindössze 5000 darab készült.
Az érme 20,94 gramm, 23,6 karátos aranyat tartalmaz, így belső értékét az arany világpiaci árának emelkedése is befolyásolja.
Az elmúlt közel két évtizedben az arany árfolyama jelentősen nőtt, ami az ilyen típusú emlékérmék másodpiaci értékét is felhajtotta. Ma egy-egy példány akár 1,5 millió forintért is gazdát cserélhet, bár az aktuális ár nagyban függ az állapottól és a piaci környezettől.
Aki tehát régi 500 forintost talál a fiók mélyén, nem biztos, hogy kisebb vagyonra bukkan, de egy megkímélt, ritkább széria esetén a névérték többszörösét is érheti a bankjegy.
A végső értéket minden esetben a piac határozza meg – ezért mielőtt bárki eladná vagy épp félretenné a talált darabot, érdemes több forrásból tájékozódni, és szükség esetén szakértő véleményét is kikérni.
