Nagyon kínos hibára bukkantak a Tisza párt választási programjában: Magyar Péterék összekeverték a számokat – belezavarodtak a gazdasági adatokba a szakértőik
A Tisza Párt választási programja szerint egyes alapvető termékek ára 2010 óta akár tizenötszörösére vagy húszszorosára nőtt. A drámai számok azonban nem valódi piaci árrobbanást, hanem a KSH félreértelmezett statisztikai adatait tükrözik – írta a Lakmusz.
Február 7-én mutatta be választási programját a Tisza Párt A működő és emberséges Magyarország alapjai címmel. A dokumentum szerint 2010 óta közel 100 százalékos volt az infláció, az alapvető élelmiszereknél pedig ennél is nagyobb áremelkedés történt. Példaként említik, hogy a tejföl ára tizenötszörösére, a fűszerpaprikáé huszonnégyszeresére nőtt.
Rosszul értelmezték a KSH adatait
A program egy 15 tételes táblázatra hivatkozik, amely a KSH adatai alapján mutatja be a fogyasztói árak változását 2010 és 2024 között. A feltüntetett százalékok matematikailag helyesek, az összehasonlítás azonban sok esetben hibás.
A probléma oka, hogy a KSH nyers adatsorában a 2010-es és a 2024-es árak gyakran nem azonos mennyiségre vagy kiszerelésre vonatkoznak. Így a számok torz képet adnak a valós drágulásról.
A tejföl esetében 2010-ben még egy 175 grammos kiszerelés árát rögzítették, míg 2023-tól már az egykilós termék szerepel az adatokban. Emiatt 2022-ről 2023-ra papíron 280 forintról 2 190 forintra ugrott az ár, ami nem valódi áremelkedés. Hasonló a helyzet a fűszerpaprikánál: 2010-ben 100 grammra, 2024-ben már 1 kilogrammra vonatkozott az ár, így jelent meg több ezer százalékos „infláció”.
A Tisza táblázatában szereplő 15 termékből tíznél mutatható ki ilyen módszertani eltérés.
A WC-papírnál például a darabáras, kétrétegű henger helyett később nyolcdarabos, háromrétegű csomagot mértek. Az akácméznél, a lekvárnál, a kukoricakonzervnél, a mosogatószernél és a törülközőnél szintén a kiszerelés változása okozta a látványos ugrásokat.
Öt terméknél – a fehér kenyérnél, a karikagyűrűnél, a ceruzaelemnél, az állatkerti belépőnél és a hamburgernél – nincs ilyen torzítás. A fehér kenyér ára jól jelzi a valós élelmiszerinflációt: 2010-ben 244 forint volt kilogrammonként, 2024-ben 881 forint, 2025-ben pedig 925 forint. Ez nagyjából négyszeres drágulás.
A KSH összesített adatai szerint 2010 és 2025 között az élelmiszerek kumulált inflációja 144 százalék volt, vagyis átlagosan két és félszer drágábbak lettek. Jelentős drágulás történt, de közel sem akkora, mint amit a Tisza programjának táblázata első ránézésre sugall.
Megszorításokat sürgető közgazdász bukkant fel a Tisza Párt körül
A Tisza Párt közelében megjelent Mihályi Péter közgazdász korábbi nyilatkozatai szerint elkerülhetetlennek tartja a reálbérek növekedésének megállítását és az állami ellátórendszerek átalakítását. A szakértő kórházbezárásokat és átfogó megszorításokat vár a tavaszi országgyűlési választások után – hívja fel a figyelmet az Ellenpont.
