Reptéri vasút: "attraktív" állomáshasználati díjat fizetnek majd az utasok
A ferihegyi repülőtér fejlődését két nagy porjekt segíti, a Terminál Plusz és a reptéri vasút – ismertette a Magyar Vasút 360 konferencián Antal Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára. Magyarázata szerint a magyar állam 2024-ben éppen e két projekt érdekében vásárolta vissza a Budapest Airportot.
Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a társaság által üzemeltetett létesítmény kapacitását hosszú távon kell kezelni, erre az elvárásra pedig nem lett volna megfelelő válasz az I. terminál újranyitása. Az újranyitással csak a működési költségek duplázódtak volna meg, és a lowcost légitársaságok helyzete javult volna. Azonban nem kerültünk volna közelebb ahhoz, hogy a repülőtér személy- és áruszállító központtá fejlődjön a térségben. Ez volt az az elvárás, amely miatt nem volt elfogadható a két felmerült közül az a fejlesztési stratégia sem, amely a repülőtérre a rövid távú haszonszerzés érdekében bevásárlóközpontot telepített volna.
Új lehetőséget teremtett az állam
A visszavásárlás azonban lehetővé tette az infrastruktúra hosszú távú fejlesztését. Első elemének, a Terminál Plusz koncepciónak a létjogosultságát már a 2025-ben közel 20 millió fős repülőtéri forgalom is igazolta. A már elindult projekt fő jellemzői:
- a terminál 35 ezer négyzetméteres lesz,
- épül egy 19 ezer négyzetméteres új utasmóló,
- a forgalmi előtér 132 négyzetméterrel bővül,
- tieznhárom új repülőbeállót alakítanak ki.
A felsoroltak várható költségei és 16,5 éves megtérülésük már a tranzakció során ismert volt.
A reptéri vasút két szakaszban létesül
A Nyugati pályaudvarról induló repülőtéri vasút 2031-ben a Terminál Plusz épületébe érkezik. A beruházás koncessziós struktúrában történik, ezzel százéves adósságát pótolja a magyar állam – mutatott rá antal Ferenc.
A vasút fő jellemzői:
- napi 33 ezer utas szállítására alkalmas kapacitás,
- kétvégányú pálya,
- 27 kilométeres pályahossz,
- kétszer 800 méternyi föld alatti szakasz,
- a megvalósítás két szakaszban történik.
Az első szakasz a Nyugatitől a Kökiig (Kelenföldig) 2030–3031-re, a második a Kökitől Monorig 2033–2043-re készülne el. Az idő rövidebb is lehet, attól függően, milyen ütemben tud haladni a kivitelező. Várakozások szerint a repülőtéri forgalom 40-45 százaléka ezen a vasúton zajlik majd.
A koncesszió nem rendelkezésre állási, hanem keresleti alapú lesz.
Ebből az következik, hogy az üzemeltetés az államnak nem kerül semmibe, továbbá minden kockázatot a koncessziót elnyerő piaci szereplő visel. Az egymilliárd eurós beruházási költség sem az államot, hanem a koncesszió nyertesét terheli. Az utasok majd „vonzó” állomáshasználati díjat fizetnek.
