Váratlan nyilatkozatot tett az Európai Központi Bank elnöke az euró magyarországi bevezetéséről: párbaj jöhet Svédországgal
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Christine Lagarde üdvözölte, hogy Magyarország új kormánya az euró bevezetését tűzte ki célul. A terv ugyanis komoly fordulatot jelez a magyar gazdaságpolitikában, és új korszakot nyithat az uniós integrációban.
Christine Lagarde nyíltan üdvözölte, hogy az új magyar kormány az euró bevezetését tekinti stratégiai célnak. A politikus a Bloomberg TV-nek adott interjújában egyértelművé tette, hogy ez az irány „természetes út” minden uniós tagállam számára.
Az új miniszterelnök, Magyar Péter már korábban is jelezte: kormánya dolgozni fog azon, hogy Magyarország csatlakozzon az euróövezethez.
Bár konkrét időpontot még nem mondott, hangsúlyozta, hogy először alapos gazdasági felülvizsgálatra van szükség. Ez nem meglepő, hiszen az euró bevezetése szigorú feltételekhez kötött, többek között inflációs, költségvetési és árfolyam-stabilitási kritériumokat kell teljesíteni.
Lagarde külön kiemelte, hogy örömmel látja a pozitív hozzáállást, mivel „ez hosszú ideje nem volt jellemző” Magyarországra. Ezzel burkoltan utalt a Orbán Viktor vezette elmúlt 16 évére, amikor a kormány következetesen távolságot tartott az euró bevezetésétől, és inkább a nemzeti valuta megtartását hangsúlyozta.
Az irányváltás jelentősége nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is komoly. Ha Magyarország valóban csatlakozik az eurózónához, az a közös valuta legnagyobb bővítését jelentheti 2001 óta, amikor Görögország bevezette az eurót.
Azóta ugyan több ország is csatlakozott, de egy akkora gazdaság belépése, mint a magyar, nagyon ritka.
A piacok már reagáltak is a fejleményekre. A forint az elmúlt időszakban erősödni kezdett, részben a befektetői bizalom növekedése miatt. Az euró bevezetésének lehetősége ugyanis kiszámíthatóbb gazdasági környezetet és alacsonyabb kockázatot sugall a nemzetközi szereplők számára.
Ez kell az euró bevezetéséhez
Az úgynevezett konvergenciakritériumok négy fő területet fednek le:
- Az első az árstabilitás, vagyis az alacsony infláció.
- A második a költségvetési fegyelem: a hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a 60 százalékot.
- Emellett szükséges az árfolyam stabilitása, ami legalább két év ERM II rendszerben való részvételt jelent jelentős kilengések nélkül.
- Végül a hosszú távú kamatlábaknak is közel kell állniuk a legstabilabb uniós országok szintjéhez.
A magyar lépés más országokra is hatással lehet. Svédország például újra napirendre vette a kérdést, hogy érdemes-e fenntartani a szabadon lebegő koronát, míg Románia esetében is felerősödtek a közös valuta bevezetését sürgető hangok. Eközben Bulgária már idén csatlakozott az eurózónához, tovább tolva kelet felé a valutaövezet határait.
Ugyanakkor az út nem lesz gyors. Lagarde is figyelmeztetett:
a konvergenciafolyamat időigényes, és számos gazdasági mutatót kell összehangolni.
Ez nem pusztán politikai döntés, hanem hosszú évek következetes gazdaságpolitikájának eredménye lehet.
A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy Magyarország képes-e teljesíteni ezeket a feltételeket, és valóban végigviszi-e a folyamatot. Ha igen, az nemcsak a hazai gazdaságot alakíthatja át, hanem az Európai Unió erőviszonyaira is hatással lehet.
Euró bevezetése Magyarországon: ítéletet mond az Európai Unió, ezen múlik most a forint jövője
Brüsszel már vizsgálja, mennyire áll készen Magyarország a váltásra. A választások után Magyar Péter az euró bevezetését tűzte zászlajára.
