Csak most derült ki: fű alatt eltörölte a Tisza-kormány Orbán Viktor utolsó szankcióját az ukránok ellen – azonnal kitört a felháborodás

Május 13-án véget ért a háborús veszélyhelyzet, és ezzel együtt hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek is. Többek között az a rendelet sincs már hatályban, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát.

Nem tiltja már rendelet az ukrán termékek behozatalát

Az Agroinform.hu cikke szerint a most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint húsz termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából, mint a

• búza,
• kukorica,
• napraforgómag,
• repcemag,
• liszt,
• baromfihús,
• tojás stb.

A veszélyhelyzet lejártával az új Országgyűlés több rendeletet is törvényi szinten erősített meg, de az ukrán termékek tilalma nem tartozott közéjük. Csupán az került be az új törvénybe, hogy a termékek importját be kell jelenteni a Nébihhez (ez eddig is előírás volt, érkezzen az áru bármely országból).

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint a magyar gazdák érdekében szükség van az új jogszabály kiegészítésére, törvénybe foglalva az Ukrajnából érkező termékek behozatalának tilalmát.

Az elszálló műtrágyaáraktól is tart a NAK és a Magosz

„Az Európai Unió által az importműtrágyára januártól bevezetett többletfizetési kötelezettség jelentősen meg fogja emelni a műtrágya árát” – hívta fel a figyelmet Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke Strasbourgban kedden.

Uniós, köztük magyar termelői szervezetek és számos európai agrár-érdekképviselet által Strasbourgban szervezett gazdatüntetésen Cseh Tibor András magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: a Hormuzi-szorost érintő konfliktus okozta krízis az importműtrágyára nézve is növekvő árszintet eredményez, amit az Európai Unió vonatkozó többletfizetési kötelezettsége jelentősen tovább fog emelni. Elmondta, az európai műtrágya-felhasználásnak több mint egyharmada importból származik, döntően Oroszországból és Fehéroroszországból, valamint Észak-Afrikából érkezik.

„Noha az importműtrágyákra kivetett új uniós többlet vámfizetési kötelezettség jelentősen megdrágította a készleteket, a magyar gazdák még nem szembesülnek a drágulással, mert a kereskedők tavaly készleteket halmoztak fel. Az idei év a műtrágya-ellátottság szempontjából még nem okoz problémát” – jelezte Cseh Tibor András.

Kifejtette, hogy bár van hazai műtrágyagyártás, a Magyarországon felhasznált műtrágya jelentős része, mintegy 40 százaléka importból származik, túlnyomó része az orosz és fehérorosz piacokról. A jelenlegi európai bizottsági javaslatok (a megemelt vámtarifák ideiglenes csökkentésére) szerint az orosz és a fehérorosz műtrágya semmilyen szinten sem kap majd kivételt a többletfizetési kötelezettség alól.

Rámutatott, hogy a jövőben ezért azzal szembesülnek a magyar gazdák, hogy óriási áremelkedés lesz a műtrágya piacán. Ennek következtében a műtrágya-felhasználás, vele párhuzamosan pedig a termelés csökkenni fog. A termelésből kimaradó évek az európai piacon pedig azt fogják eredményezni, hogy még több import fog beáramlani az Európai Unióba, ami a fogyasztók szempontjából is rossz forgatókönyv. Az ugyanis, hogy nagy mennyiségű importműtrágya áramlik be Brazíliából, Ukrajnából vagy Marokkóból, veszélyezteti a fogyasztók egészségét – figyelmeztetett.

„Azért jöttünk ismét az utcára, mert érveinket a fehér abrosszal terített asztaloknál sosem hallgatták meg. Egyetlen lehetőségünk van: kijönni az utcára, és meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a gazdák mellé kell állni. Ez nem csak a gazdák ügye, ez közös ügyünk” – jelentette ki.

Cseh Tibor András kitért arra, hogy jelentős a nyomás az európai műtrágyagyártók részéről azért, hogy többletfizetési kötelezettséggel terheljék az importműtrágyát, ami az európai műtrágya-előállítóknak ugyan előnyt jelentene, de az szerinte senkinek nem lesz jó, ha az előállítási költségek jelentősen megnőnek. Úgy véli, hogy ez nem lesz jó a gazdáknak, és a fogyasztók is meg fogják érezni az emelkedő árak mellett azt, hogy nem lesz elegendő magyar termék a polcokon.

„Egészséges európai termékeket kívánunk az asztalra tenni, ezért kérünk most védelmet és biztonságot az Európai Bizottságtól” – hangoztatta a Magosz főtitkára, a NAK alelnöke.