Uniós pénzek: migrációs paktum, Ukrajna uniós csatlakozása − könnyen zsákutcában találhatja magát a kormány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar kormányfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy sikerült megállapodni a befagyasztott uniós források feloldásáról.
Magyar Péter szerint az Európai Unió elvárása elsősorban a korrupció visszaszorítása, azonban a helyzet ennél jóval bonyolultabb, mivel a magyar kormánynak 27 szupermérföldkő követelményeit kell teljesítenie néhány hónap alatt ahhoz, hogy hozzáférjen a 16,4 milliárd euróhoz. Az ügyet jól ismerő brüsszeli források úgy vélik, hogy csupán a kedvezményes hitelek válnak majd elérhetővé hazánk számára. Az ügy másik sarkalatos pontja, hogy miközben a magyar kormányfő a migrációs paktumot opcionális és rugalmas együttműködésnek tekinti, addig Ursula von der Leyen világos és kötelező célokról beszél, továbbá Ukrajna csatlakozását illetően is egyre nagyobb a nyomás.
Az uniós forrásokról – miből áll össze?
A Magyarországnak járó teljes RRF- (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) keret 10,43 milliárd euró.
- Vissza nem térítendő támogatás: 6,512 milliárd euró (ez átszámítva körülbelül 2600 milliárd forint).
- Kedvezményes hitel: 3,918 milliárd euró (ez átszámítva körülbelül 1500 milliárd forint).
Akkor miért van szó 6000 milliárdról? Azért, mert a politikai kommunikációban emlegetett 6000 milliárd forintos összeg a frissen felszabadított, teljes EU-s forráskeretre vonatkozik, amelynek az RRF csak az egyik, bár kétségkívül a legnagyobb szelete.
A 6000 milliárd forintos keretösszeg az alábbi pillérekből áll össze:
- RRF, amely önmagában nagyjából 4100 milliárd forintot jelent.
- Kohéziós alapok (felzárkóztatási támogatások): a megállapodás részét képezi további 4,2 milliárd euró (és a jövőben lehívható pluszforrások), amely átszámítva nagyjából 1600-1700 milliárd forintot tesz ki.
- Külön pillérbe tartoznak az úgynevezett kiegészítő uniós programok, ilyenek az egyéb speciális alapok és agrár- vagy strukturális keretek.
Hogyan lehet hazahozni a pénzt?
Ahhoz, hogy Magyarország a teljes összeghez hozzáférjen nem csupán a szupermérföldkövek teljesítésére van szükség, hanem négy-öt hónap alatt a jogalkotási procedúrát, valamint a finanszírozni kívánt projektek pályáztatását is meg kellene oldani, ami szinte lehetetlen küldetésnek látszik, amit Brüsszelben is tudnak:
A bizottság mindent megtesz, hogy segítsen Budapestnek, de nem valószínű, hogy megkapják a 10 milliárd eurót
− nyilatkozta egy magas rangú uniós tisztviselő az Euractiv újságírójának.
A folyamat felgyorsítása érdekében, úgy tűnik, Magyar Péter és kormánya kész felpörgetni a jogalkotást, mivel a brüsszeli tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón azonnal bejelentette, hogy
Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, valamint arról is beszélt, hogy megerősíti az Integritás Hatóságot.
A kormányfő a magyar egyetemeket működtető alapítványok széles körű reformjáról is megállapodott a bizottsággal, így a felsőoktatási intézmények hamarosan teljesen állami irányítás alá kerülnek.
Az RRF-támogatások összértéke magas ugyan, azonban az eszköz hatékonyságát a tagországok többsége vitatja, mivel a felmérések szerint a támogatott beruházások nem hozták el a remélt gazdasági stimulust.
Az Európai Bizottság becslései szerint 2026-ra 0,7–1,4 százalékos GDP-bővülést kellene eredményeznie a tőkeinjekciónak, azonban az Európai Központi Bank felmérései szerint az eszköz 2023-ig évente nagyjából átlagosan 0,1–0,2 százalékos növekedést eredményezett.
A problémát elsősorban az okozza, hogy a kormányok nagyrészt már korábban tervezett kiadásokat finanszíroznak a pénzekből, és nem vonnak be magánberuházásokat. Az RRF-pénzeknél érdemes tehát szem előtt tartani, hogy ha azok nem katalizátorként működnek, akkor az uniós pénzekhez fűzött remények nem hozzák majd el a várt gazdasági áttörést, és nem állítják tartós növekedési pályára a magyar gazdaságot.
A migrációs paktumról
Magyar Péter úgy véli, hogy a paktum elnevezés megtévesztő, ezért reméli, hogy a jövőben az Európai Unió döntéshozói kikérik a véleményét jogalkotási kérdésekben, amivel elkerülhetővé válna, hogy egy nemzetközi megállapodás megnevezése negatív konnotációt kapjon.
A miniszterelnök szerint a migrációs paktum egy laza együttműködés, mely megerősíti az államszövetség külső határainak védelmét, továbbá arról is beszélt, hogy:
Orbán Viktornak 2015-ben igaza volt
− ezzel az Európai Unió elhibázott migrációs politikájára utalt.
A megállapodás valóban rendelkezik a külső határok megerősítéséről, azonban a szigorú, kötelező határeljáráshoz kapcsolódó költségek hatalmas terhet rónak a schengeni övezet peremén elterülő országokra, így Magyarországra is, mivel elvárja a befogadási kapacitások kiépítését és igény szerinti bővítését. Ezenkívül gyermekek esetében a fogva tartás lehetőségét is erősen korlátozza, ami visszaélésekhez vezethet. Nyugat-Európa számos országában hatalmas problémát okoznak az olyan bevándorlók, akik a határeljárásnál fiatalabbnak vallották magukat valós koruknál.
A paktum a dublini rendszert sem szünteti meg, tehát az alapelv változatlan, vagyis az érkezőknek abban az országban kell menedéket biztosítani, ahol először léptek be az Európai Unió területére. Az egyezmény rendelkezik ugyan a visszaküldésről is, nyílt célként deklarálja azt illegális bevándorlók esetében, azonban a gyakorlatban a nemzetközi jog nem garantálja, hogy a kibocsátó országok kötelesek fogadni állampolgáraikat, így ehhez általában diplomáciai nyomásra vagy pénzügyi ösztönzésre van szükség, ami szintén hatalmas kiadás az államközösségnek.
Habár kötelező kvóta nincs, de kötelező szolidaritás igen. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy minden a paktumot elfogadó államnak pénzügyi vagy operatív hozzájárulást kell vállalnia, ha nem hajlandó a befogadásra. A hozzájárulás mértéke fejenként 20 ezer euróban (nagyjából 7,1 millió forint) van meghatározva.
Ezzel szemben Magyar Péter szerint a paktum csupán egy újabb tömeges migrációs hullám esetén felmerülő válság kezelését célozza, ám a helyzet ennél összetettebb, továbbá az Európai Bizottságnak határozott céljai vannak:
Sokat dolgoztunk azon, hogyan lehetne a paktumot bevezetni. Tisztában vannak a paktum struktúrájával és azzal, hogy az Európai Unión belül egyenlő feltételeket kell teremteni, így nagyon egyértelmű a cél a végrehajtásra. Ennek a célnak az eléréséért fogunk együtt dolgozni a magyar kormánnyal
− mondta Von der Leyen a források felszabadításáról szóló sajtótájékoztatón.
Ukrajna uniós csatlakozása
Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa szerint már júniusban megkezdődhet az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások első fejezete, míg az utolsó klaszter megnyitására akár júliusban sor kerülhet:
Az előkészítő munka jelentős része már a klaszterek hivatalos megnyitása előtt lezárult, így most minden készen áll a tárgyalások megnyitására
− fogalmazott a biztos, majd hozzátette: arra fogja ösztönözni az összes tagállamot, hogy a lehető leghamarabb nyissák meg az összes csatlakozási fejezetet.
Bár Magyar Péter szerint a források feloldása, illetve Ukrajna csatlakozása között nincs összefüggés, addig úgy tűnik a kormány részben nyitott a szomszédos ország iránt, és bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandó rendezni a viszonyt:
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a 100 ezer Ukrajnában élő magyar állampolgár, 10-15 év után, újra használhatja az anyanyelvét (...). Van 11 pontunk, ami nem ismeretlen az ukrán fél számára. Itt jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról van szó. Mi ennek a teljesítését várjuk el az ukrán féltől
− ismertette korábban a kormányfő, aki
Orbán Viktor 2024-ben megfogalmazott 11 pontos listájához köti a megbékélést, amely rendezné a magyar kisebbségek jogait.
A tárgyalások technikai szinten nagyon biztatóak, és több megbeszélést is tartottak már, a kapcsolat pedig folyamatos – ismertette az aktuális helyzetet Magyar Péter, majd arról is beszélt, hogy hamarosan létrejöhet egy hivatalos találkozó a magyar és az ukrán külügyminiszter között, akik egyébként néhány napja Helsingborgban, a NATO-tagállamok külügyminiszteri találkozóján személyesen egyeztettek.
Korábban Andrij Szibiha, ukrán külügyminiszter a Külügyek Tanácsának ülésén arról beszélt, hogy új fejezet kezdődhet a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok történetében, melynek segítségével megindulhatnak az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások:
Készek vagyunk új fejezetet nyitni a kétoldalú kapcsolatokban. Van egy javaslatcsomagunk. Nyitottak vagyunk megvitatni a magyar kisebbség kérdését, amely megrontotta és megmérgezte a kétoldalú kapcsolatainkat
− fogalmazott a politikus.
Technikailag tehát a magyar kormány nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását, de a nemzetközi vezető politikusok nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy egyedül a magyar kormány állhat útjába vagy fékezheti az államszövetség keleti irányú bővítését.
