Az IMF és a világ vezető gazdasági hatalmai egy olyan globális pénzügyi védőháló megteremtésének lehetőségét tanulmányozzák, amelyben az egyes államok gyors úton nagy mennyiségű pénzhez juthatnának a válságok elkerülésére.
A Valutaalap szerepe alapvetően átalakulna, nem az lenne a feladata, hogy vár a bajba jutott országok segítségkérésére. A válságok előrejelzésével foglalkozna és megfelelő pénzsegélyekkel közbelépne a várható krízisek kezelése érdekében.
Ehhez meg kellene növelni az IMF-tagországok hozzájárulásait és jelentősen lazítani kellene a hitelezési feltételeken. Az átalakítás támogatói szerint azonban az IMF nemcsak mérsékelni tudná a jövőbeni válságokat, hanem segítene megszüntetni a világgazdaság egyik alapvető egyensúlytalanságát: biztosítaná Kínát és más feltörekvő gazdaságokat, hogy nincs szükségük több ezer milliárd dollárt tartalékolniuk a globális kihívások elhárítására.
A washingtoni székhelyű pénzügyi szervezet könnyebben tudna rendkívüli segélyeket nyújtani és egy olyan rendszerkockázati mechanizmust is létrehozna, amelyben országok egy csoportjának egyszerre tudnának segítséget ajánlani. A múltban sokszor passzívnak tekintett IMF így (pro)aktív szerepet vállalhatna.
Az újság szerint a szakértők egyetértenek például abban, hogy a görög válság megoldása sokkal költségesebb és a szükségesnél nagyobb fenyegetést jelentett a világgazdaságra nézve, mert Athén vonakodott IMF-segítségért folyamodni és Európa lassan reagált.
Az IMF jelzett átalakítása nagy támogatást kapott a G20-csoport torontói csúcstalálkozóján, a legfejlettebb és vezető feltörekvő országok vezetői arra kérték pénzügyminisztereiket és a központi bankok vezetőit, hogy a csoport novemberi szöuli találkozójára készítsék el javaslataikat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.