Volt brüsszeli bürokrata: az EU meggyengült, és azt is tudjuk, miért

– mondta Balás Péter, az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának volt helyettes vezetője.

A volt nagykövet a Magyar Közgazdasági Társaság felkérésére készített elemzésében előrebocsátotta, hogy Európa energiahordozókban, nyersanyagban szegény földrész, egyre nagyobb mértékű importra szorul, miközben az exportot feldolgozott termékek és szolgáltatások teszik ki. Ezekből adódóan az EU-nak a folyamatos tárgyalások, a szerződések megkötése és a meglévő kereskedelmi akadályok elhárítása állandó feladata. 

Messze vannak a gondtalan idők

Az elemzés szerint a háború miatt az Európai Unió világpolitikai pozíciói meggyengültek, nagyobb fokú kitettséggel kell számolni a régióban nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kérdések tekintetében is, mivel a külső fizikai kapcsolatok is sérülékenyebbé váltak.

amikor pusztán az árak és beszerzési feltételek határozták meg, ki, honnan vásárol, ráadásul a fogyasztók úgy érezhették, bármi kockázat nélkül utazhatnak bárhova” – fejtegette Balás Péter, aki szerint 

Egyszerre szerencsés és szerencsétlen tény, hogy a telünk enyhébb volt a vártnál. Emiatt a meglévő készletekhez kisebb mértékben kellett hozzányúlni, és nagyobb készlettel lehet megkezdeni a felkészülést a következő szezonra. Ugyanakkor a félelmek és az energiaárak megugrása miatt előtérbe kerültek a légszennyezéshez hozzájáruló régies eszközök, a fatüzelés, hogy újranyitnak szénbányákat, ennek pedig jól kiszámítható negatív hatása van az EU zöld kitűzéseire nézve.

Kína azt csinálja, amit akar

Balás Péter arról is beszélt: Kína nem szereti, ha az érdekeit, beruházási szándékait, módszereit a partnerországok korlátozzák. Ők azt kedvelik, hogy az utolsó szögig és munkásig kínai legyen minden, és olykor ezrével hordják őket az új célhelyszínekre.

2022 utolsó negyedévében is az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, Svájc és Oroszország voltak az EU legfőbb kereskedelmi partnerei, de a részeredmények már változatosabbak. Az Egyesült Államok szerepe érezhetően növekszik, Svájc is növekedést mutat, az Egyesült Királyság pedig némi meglepetésre tartja a szintet. Oroszország nagyjából 4 százalékos hányada viszont a felére esett, Kínával kapcsolatban pedig az import nőtt láthatóan, az export alig, és ebben csak további mérséklődés várható.

Balás Péter a koronavírus-járvány és a háború együttes tanulságaként említette még, hogy megdőltek korábban alapvetésnek vett tételek, villámgyorsan kiderült például, hogy a termelési láncok túlzottan koncentráltak földrajzilag is, olykor egy-egy országra vagy régióra szűkülnek, amiket nehéz pótolni, ezáltal pedig biztonságpolitikai tényezővé is válnak. 

Elengedhetetlen az emberi oktatás

Szóba kerültek a hozzánk menekült ukránok, valamint a hír, hogy indiai sofőröket keresnek magyarországi munkákra. Ezek kapcsán úgy vélekedett, hogy például a nálunk maradó, sokszor legalább szakmunkás-képesítéssel, ám inkább felsőoktatási diplomával rendelkező ukránoknak nincsenek elhelyezkedési gondjaik Magyarországon, viszont többnyire inkább továbbmennek Nyugat-Európa felé ők is. Utalt Francia- és Svédországra, ahol jelentős mértékű a más országban született munkavállalók száma, szerinte ez utat mutat a jövőre, mert 

Idevág a robotika felfutása, ami segíthet is a munkaerőhiányon, ám a piac átrendeződésére is hatással lehet, és Balás Péter összegzése szerint ez sem varázsszer: „Az egészségügyben és oktatásban hatalmas szükség van az emberi részvételre. Aligha szeretnénk olyan unokát, aki nem találkozik tanár úrral vagy nővel, hanem kizárólag online vagy robotok segítségével sajátítja el a tudást – még akkor sem, ha a fiatalok manapság sokkal több időt is töltenek az interneten maguktól, mint amennyi egészséges…”