Útdíj: túl magas bírságokat szab ki a magyar állam

A Bíróság közlése szerint ugyan a tagállamoknak joguk van egy objektív szankciórendszer bevezetésére, csakhogy a szankciók szigorúságának összhangban kell állnia a jogsértés súlyával, különösen a tényleges visszatartó erő biztosítása révén, az arányosság általános elvének tiszteletben tartásával. (A német útdíjrendszer is sértheti az uniós jogot.)

Márpedig a magyar útdíjrendszer esetén nem ez a helyzet: a strassbourgi testület két magyar fuvarozó vállalkozás ügyét is vizsgálta, az  Euro-Team ügyében a cégre kiszabott bírság összege több mint 500-szor, a Spirál-Gép ügyben pedig több mint 87-szer magasabb a ki nem fizetett úthasználati díj összegénél. A szankció ugyanis átalányösszegű, és nem változik sem az engedély nélkül megtett kilométerek, sem pedig a jogsértés súlyára utaló egyéb körülmények figyelembevételével.

Az EB már egy korábbi ítéletében kimondta, hogy az uniós szabályozással elérni kívánt célokhoz képest aránytalannak tűnik az e szabályozásból származó bizonyos kötelezettségek bármely megsértésekor egy átalányösszegű bírság anélküli alkalmazása, hogy az említett bírság összegét a jogsértés súlya alapján differenciálnák. Így az előírt arányosság követelményével ellentétes a magyarországi szankciórendszer, amely a közúti infrastruktúra használatához kapcsolódó úthasználati díj előzetes kifizetésének kötelezettségére vonatkozó szabályok bármilyen megsértése esetén - annak jellegétől és súlyától függetlenül - átalányösszegű bírság kiszabását írja elő.