Románia lett az EU legnagyobb gáztermelője

Az Európai Unió gázpiacai mostanra stabilizálták a 2022-ben az ukrajnai orosz invázió nyomán indult pozitív strukturális változásokat az Európai Bizottság friss negyedéves gázpiaci jelentése szerint. A folyó év második negyedében az EU gázfogyasztása folytatta strukturális visszaesését a gázüzemű energiatermelés csökkenése, a nagyobb energiamegtakarítás, a csökkenő kereslet és a megújulóenergia-termelés növekedése miatt.

Rendeződőben az árak  

A vizsgált időszakban tovább mérséklődött az EU gázimportja, és tovább emelkedett a gáztárolók töltöttsége. A gáz kiskereskedelmi árai visszatértek a legutóbb 2021-ben, az energiaválság kirobbanása előtti szintre. A nagykereskedelmi gázárak továbbra is közeledtek az EU belső gázpiacain, ami egészséges határokon átnyúló áramlásokat és versenyképes ellátási feltételeket jelez.

A 61 milliárd köbméteres gázfogyasztás éves szinten 6 százalékos, negyedéves összevetésben pedig 45 százalékos csökkenést jelez. Emögött az energiatermeléshez használt gáz éves szinten 22 százalékos esése állt. Az EU belföldi gáztermelése 7,7 milliárd köbméter volt, ami negyedéves összevetésben 8 százalékos, éves összevetésben 18 százalékos zsugorodás. Románia először lett az EU legnagyobb termelője, a második helyen Hollandia, a harmadikon pedig Németország áll. Az EU gáztárolása 2021 óta a legmagasabb szintet érte el, 67 százalékkal, ez 3 százalékkal nagyobb arány, mint a 2023 második negyedéves.

Stabil Norvégia exportpozíciója

Az EU gázimportja közel 70 milliárd köbmétert tett ki, nem változott az előző negyedévhez képest, de 9 százalékkal kisebb az előző évinél. A vezetékes gáz az import 64 százalékát tette ki (44 milliárd köbméter), az LNG pedig 36 százalékát (25 milliárd köbméter). Az EU legnagyobb gázellátója továbbra is

• Norvégia (34 százalékos súllyal és 23,3 milliárd köbméteres termeléssel), ezt követi
• Oroszország (18 százalék és 12,4 milliárd köbméter),
• az Egyesült Államok (16 százalék és 11 milliárd köbméter),
• Észak-Afrika (15 százalék és 10,8 milliárd köbméter),
• Katar (4 százalék és 3 milliárd köbméter),
• végül Azerbajdzsán (4 százalék és 3 milliárd köbméter).

Az EU vezetékes importja az előző negyedévhez képest 7 százalékkal, az előző évhez képest pedig 2 százalékkal nőtt. Norvégiából érkezett a vezetékes import fele (50 százalék), ezt követi Észak-Afrika (19 százalék), Oroszország (17 százalék) és Azerbajdzsán (7 százalék).

Lejtőn az unió LNG-importja

Az EU teljes bruttó LNG-importja negyedéves összevetésben 10 százalékkal, éves szinten pedig tetemes mértékben, 23 százalékkal csökkent. Franciaország továbbra is a legnagyobb EU-s importőr az LNG körülbelül egyötödével, ezt követi Spanyolország (17 százalék) és Hollandia (17 százalék). Az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb LNG-szállító az EU-ban, az EU LNG-importjának 44 százalékát adja, ezt követi Oroszország (19 százalék) és Katar (12 százalék).

Az orosz gáz az EU teljes gázimportjának 18 százalékát tette ki, ami 1 százalékpontos csökkenés az előző negyedévhez képest és 4 százalékpontos növekedés az előző év azonos időszakára vetítve. 2021-hez képest (amely az Ukrajna Oroszország általi megszállása előtti utolsó év) az orosz gázimport 70 százalékkal csökkent.

Az európai nagykereskedelmi gázár átlagosan 32 euró volt megawattóránként 2024 második negyedévében, ami 16 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest, és 9 százalékos csökkenés éves szinten. Az ázsiai árak 13 százalékkal voltak magasabbak az európai áraknál a negyedévben.

A lakossági gázárak az előző negyedévhez képest 4 százalékkal, éves összevetésben 10 százalékkal csökkentek. (Ide kívánkozik, hogy ezen belül a rezsicsökkentett magyországi lakossági gázárak nem változtak, viszont továbbra is a legalacsonyabbak voltak az unión belül. Igaz, az átlagfogyasztásból kicsúszó hazai háztartásoknak már magasabb díjat kellett fizetniük.) Az uniós kiskereskedelmi átlagár 101 euró volt megawattóránként. 2024 májusában regisztrálták a legalacsonyabb kiskereskedelmi árat (100 euró megawattóránként) a negyedévben, és a 2022-es energiaválság kezdete óta.

Most viszont felfelé tart a gáz ára

Az október 25-i állapot már magasabb európai gázárakat mutat az uniós jelentésben olvashatónál. A gáz európai ára a 2023. decemberi szintre emelkedett. Ez azt is jelenti, hogy a nagykereskedelmi gázárak tavaly év vége óta először haladták meg az ezer köbméterenkénti 480 dollárt. A nagykereskedelmi gázárak legutóbb 2023 decemberében lépték át ezt a küszöböt: elérték a 486 dollárt. És igaz ugyan, hogy az uniós gáztárolók többségének a töltöttsége több mint 95 százalékos, de a kitárolt mennyiség már meghaladja a betároltat. A mostani árakat felfelé kényszeríthetik a norvégiai termelési zavarok és az, hogy a jövő évtől nagy valószínűséggel leáll az orosz gáz ukrajnai tranzitja. Becslések szerint Ukrajnán át kapja a teljes gázfelahsználása 15 százalékát az EU.