Kétszerese a magyar tőzsdei áramár a németnek, de ebből a lakosság semmit sem érez

A HUPX magyar áramtőzsde legfontosabb terméke, a zsinóráram csütörtöki megawattóránkénti elszámolóára 265 euró, míg ugyanez az ár a németországi EPEX Spot piacán ennek a felét sem éri el: csak 122 euró.

A Világgazdaság hétfőn már beszámolt az anomália kézenfekvő okairól, szerdán Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára részletezte a német energiamix kedvezőtlen összetételét és hatását a hazai folyamatok háttereként. Lapunk most a piaci folyamatokba napi szinten belelátó energiaipari szakértő, Balogh József véleményét kérte arról, miért kerül a magyar tőzsdén kétszer annyiba az áram, mint a németen.

Most épp minden felfelé tolja az áram árát

Válasza ismertetése előtt azonban le kell szögezni, hogy a magas HUPX-árat a kereskedők és az általuk kiszolgált vállalkozások fizetik, a hazai lakosság nem, hiszen oda 2013 óta minden körülmények között a hatósági tarifát számlázzák ki. Ám az is igaz, hogy a drágább tőzsdei áram vásárlására kényszerülő vállalkozások versenyképesse romlik a növekvő költségeik miatt, a magasabb költségek pedig előbb-utóbb megjelennek a termékeik, szolgáltatásaik árában. Ezeket már a lakosság is fizeti. Persze jelen esetben remélhetőleg nem elhúzódó drágaságról van szó, csak olyanról, amely a fő kiváltó okok megszelídülésével enged a szorításából.

• A magas hazai áramár első oka az európai árampiacok döntően jól működő, most azonban a magyar árampiac szempontjából kedvezőtlen hatású összekapcsolása. E kedvezőtlenség abban mutatkozik meg a szakértő magyarázata szerint, hogy villamos energia áramlik ki a hazai hálózatból az arra éhes romániai piacra, ez pedig a magyarországi kínálatban szűkösséget, egyúttal drágulást okoz.
• A második ok az, hogy a hazai energiatermelő mixen belül túl nagy a napelemek aránya. 

– szemléltette Balogh József. 

• Márpedig ezen a héten döntően felhős volt az ég Magyarország felett, az emiatt kiesett naperőművi termelést máshonnan kellett pótolni, de a lehetőségek szűkösek.
• A harmadik ok az, hogy a héten karbantartások és üzemzavarok csökkentették a hazai erőműpark működését. A Mavir adatai szerint a Mátrai Erőmű egyik lignitblokkjának hagyományos, 220 megawattos gőzturbinája üzemzavarát még szerdán sem hárították el.
• Negyedikként hiányoznak a hazai erőművi mixből a szélerőművek, amelyek mérsékelhetnék a naperőművek kiesése miatti egyensúlytalanságot, egyúttal bővítenék a kínálatot.
• Ötödikként várja a piac az áramot is termelő geotermikus erőműveket.

Legalább a nap kisütne rendesen!

A helyzet tehát rossz, de az is látszik, hogy máris segítene egy tartós napsütés. Kár, hogy ilyet az előrejelzések nem ígérnek az előttünk álló harminc napra, legfeljebb náhány órásat. Változhat a térségi áramigény és -kereslet alakulása is, továbbá remélhetőleg hamar megjavítják az elromlott mátrai gőzturbinát. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a mátrai blokkok idei kihasználtsága az első kilenc hónapban 47 százalékos volt, a gönyűi erőműé 58 százalékos, az újpestié 31 százalékos, a többié a paksi kivételével még kisebb. A Paksi Atomerőmű 86 százalékos mutatója sem túl szép, de emögött elsősorban az áll, hogy mivel a termelésben a naperőművek élveznek elsőbbséget, az erős nyári napsütés idején visszafogták az atomreaktorok teljesítményét. 

Ahhoz, hogy stabilan csökkenjen a hazai árampiac sérülékenysége,  szükség van a szakértő által említett geotermikus, illetve és szélerőművekre – a tervek egyébként már kibontakozóban vannak –, továbbá az MVM terveiben szereplő gázüzemű erőművekre is.