Nagyon készül az idei utolsó nagy dobására a Paks II. projekt

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) folyamatosan adja ki a Paks II. Zrt.-nek azokat az engedélyeket, amelyekre az új paksi atomerőmű építéséhez van szükség. A legfrissebb engedély ismét látványos előrelépés: birtokában hozzá lehet kezdeni a hidraulikai szerelési vállalkozások komplexuma (UXL) betonacél-hegesztő műhelyének építéséhez. A betonalcélra már a kivitelezés következő mérföldkövéhez, az első betonöntéshez van szükség. A művelet még erre az évre várható Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi közlései szerint.

Az OAH – ahogyan a korábbi esetekben is – számos feltétellel és kötelezettségek előírásával adta ki az engedélyt. Ezek rutindolgok, de nagyon fontosak. Biztonsági, műszaki, egészségvédelmi, de az esetleges lelőhelyek miatt még kulturális örökségvédelmi elvárásoknak is meg kell felelni, illetve birtokában kell lenni az ezekkel kapcsolatos engedélyeknek. (Ezeket több oldalon részletezi a hivatal.) Egyetlen példa arra, mi mindenre tér ki egy ilyen engedélyezés:

• egy kilencpontos feltétel szerint meg kell határozni a munka során kitermelt anyag összetételét és mennyiségét bányamérési vagy más, alkalmas módszerrel,
• az adott évben kitermelt ásványi nyersanyagról évente tájékoztatni kell a bányafelügyeletet,
• a mennyiség után negyedévente kell bányajáradékot fizetni.

A két új paksi blokk a Paksi Atomerőműtől vásárolt telephelyen, az atomerőmű szomszédságában épül. Helyüket már mintegy hatvan éve, a most működő atomerőmű építésének indulásakor kijelölték, de az új beruházás indítását ismét földtani és más vizsgálatok előzték meg.

Kapacitáspótlás és növekvő áramigény 

Az új atomerőmű építéséről alapvetően azért született döntés, hogy pótolni lehessen a jelenleg is működő reaktorok munkáját azok 2032 és 2037 közötti leállítása után. Elsősorban tehát kapacitáspótlásról volt szó, de az villamos energia iránti igény várható bővülése miatt kapacitásnövelésről is. A jelenleg áramot és hőt termelő négy egység együttes villamosenergia-termelő képessége ugyanis kicsit több mint 2000 megawatt, a két új blokk pedig összesen 2400 megawattos lesz.

Újabb szempontok jelentek meg

Időközben két olyan jelentős változás történt a magyarországi energiatermelésben, amely még inkább szükségessé teszi a Paks II. projekt megvalósítását. Az egyik az, hogy környezetvédelmi szempontok, jelen esetben a szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiatermelésre való törekvés miatt előtérbe került a megújuló energiahordozók és a nukleáris energia korábbinál nagyobb súlyú használata. Ezekre támaszkodva egyes napszakokban – amikor csúcsra járnak a hazai naperőművek – már most is nagyjából 80 százalékban karbonmentes a hazai áramtermelés. A másik nagy változás az, hogy elindult a Paksi Atomerőmű üzemidejének újabb 20 évvel történő meghosszabbítását célzó munka. Bár gondolhatnánk, hogy emiatt kevésbé sürgős a két új blokk megépítése, de ez nincs így két további, egymással átfedő törekvés miatt:

• csökkenteni kell az ország gázimporttól való függését (az importált földgáz döntő része az energiatermelést, kisebb hányada az ipart, főként a műtrágyagyártást szolgálja),
• illetve általában is erősíteni kell Magyarország energiaszuverenitását.

Orosz technológia, orosz kivitelezés

Az új paksi atomerőmű építéséről 2014-ben született döntés. A technológiát az oroszországi Roszatomhoz tartozó vállalatok fejlesztették ki, Oroszországból érkeznek a nukleáris berendezések, és a kivitelező Atomsztrojekszport (ASZE) is az atomholding tagja. A beruházás az eredeti ütemtervnél lassabban halad, ennek több oka van. Rögtön az elején elment egy év azzal, hogy az uniós illetékesek azt vizsgálták, nem segíti-e tiltott állami támogatás a mintegy 10 milliárd eurós orosz hitel felhasználásával épülő projektet. (Nem segíti.) A legutóbbi nehézségeket – bár ezekre nem hivatkozott a kivitelező – az Ukrajnában háborút indító Oroszország elleni szankciók okozzák. Nagy sajtóvisszhangot kapott például, hogy az irányítástechnika szállítását vállaló németországi Siemens Energy (amely a munkára a franciaországi Framatome-mal társult) nem kapta meg a német exporthatóság engedélyét. Igaz, a berendezésre csak néhány év múlva, az építkezés utolsó szakaszában lesz szükség, a nehézség pedig elhárulóban van.

Az ellenlobbi sem segített a paksi beruházásnak

Bár az atomenergiával nem rendelkező országok szeretnék, ha az Oroszország elleni szankciók kiterjednének a polgári célú nukleáris együttműködésre is, ilyen szankció egyelőre nincs, a Paks II. projekt pedig ezen a téren júniusban még extra védelmet is kapott. Az Oroszország elleni 14. szankciós csomag külön kimondja, hogy a magyarországi beruházásra nem vonatkoznak a szankciók. Az is szerepel benne, hogy míg előzőleg egyes termékek és szolgáltatások esetében mentesítési engedélyt kellett kérni a beszállítás előtt az adott állam illetékes hatóságától, a Paks II. esetében júniustól nincs erre szükség, elég az illetékes hatóságot tájékoztatni.

Tele voltak a híradások a Dunán érkező hatalmas szállítmány hírével, képeivel 

A beruházás legutóbbi, a nagyközönség számára is látványos lépése az volt, amikor szeptemberben megérkezett Paksra az 5. blokk zónaolvadék-csapdája. Ennek az óriási, speciális ötvözetű acéltartálynak az a feladata, hogy baleset esetén összegyűjtse a reaktorból kikerülő radioaktív anyagot. 

Ilyen extra biztonsági elemből több is lesz az új, emiatt 3+ generációsnak számító, nyomottvizes (VVER) reaktorokkal szerelendő atomerőműben. E biztonsági rendszerek egy része passzív, vagyis akkor is működik, ha megszűnik az atomerőmű energiaellátása.

Gödörásás lépésről lépésre

Az előző, képekkel szintén jól illusztrált beruházási lépcsők a betonüzem, egyes szerelőcsarnokok és kiszolgálóépület felépülése voltak. (Egy drón segít abban, hogy körbenézzünk a telephelyen.) Magának az 5. blokknak az építése szeptemberben ért új szakaszhoz: elindult az egyes helyeken a 23 méteres mélységet is elérő munkagödör kialakítása. Ezt több munkafázis előzte meg: 2022-ben előbb csak 5 méteres mélységig emelték ki a talajt, majd megépítették a résfalat, utána befejezték az 5. blokk területén a talajszilárdítást. Az első lépcsőben másfél millió köbméter földet emeltek ki, a most folyó munka során még kétmilliót. E munka befejezését követi az első beton öntése.