Októberben is tartották legkedvezőbb uniós pozíciójukat a magyarországi hatósági, rezsicsökkentett bruttó végfelhasználói áram- és gáztarifák. A nem uniós Kijevben azonban olcsóbban mérték a gázt, az áramot ugyanakkor már kicsit drágábban.
A finnországi VaasaETT havi elemzése szerint a villamos energia budapesti 9,38 eurócentes kilowattóránkénti egységára a negyedét sem tette ki a lista túlsó végén lévő berlininek, amely a vizsgált hónapban 39,15 eurócent volt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamit az Energie-Contol Austria megbízásából havonta készített elemzés fővárosi adatokat vizsgál, a meghatározó helyi villamosenergia-, illetve gázszolgáltató átlagárai összevetésével. A befagyasztott budapesti tarifák euróban közölt nagysága csak az euró és a forint árfolyamváltozása miatt módosul az egyik hónapról a másikra.
A budapestiek (az egységes hazai árszabályozás miatt lényegében a teljes magyarországi lakosság) kedvező helyzete még az uniós és az annál kicsit alacsonyabb európai átlagárhoz képest is kiemelkedő, mert tarifájuk az előbbieknek még a felét sem éri el.
Saját értékelésében a MEKH rendre szerepeltet egy olyan számítást is, amely azt mutatja, hogy mekkora lenne a budapesti átlagár, ha az adott háztartás 20 százalékkal több áramot használna fel a jogszabályban átlagosként meghatározott mennyiségért, és emiatt a többletért magasabb árat kellene fizetnie.
Az áram esetében még ez a feltételezett tarifa is alacsonyra, 10,81 eurócentre jött ki.
Még ez is a harmadik legalacsonyabb egységár, ennél csak a nem uniós belgrádi és a rezsicsökkentett, szintén budapesti kisebb. Uniós összevetésben tehát a két magyar fővárosi ár a legkedvezőbb.
Októberben az átlagos kiskereskedelmi árak nagyjából stabilak maradtak Európában, átlagosan 4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól a vizsgált 33 országban – írja a VaasaETT.
A legdurvább, 39 százalékos emelkedést az oslóiak szenvedték el, de Oslo még így is ötödik legolcsóbb főváros volt, ha Budapestet a normál és az emelt árát is figyelembe véve kétszer számoljuk.
Az októberi gázárlistán Stockholm – mint a többi hónapén is – toronymagasan vezet, ott mintegy tizenháromszor magasabb volt a lakossági átlagár, mint Budapesten. Azonban érdemes figyelmen kívül hagyni a svéd fővárosban kiszámlázott árat, mert mivel ott nem jellemző a gázellátás, a szolgáltatás ára fajlagosan magas. Stockholmban mindössze 92 ezer háztartásban van gáz. Ám a rezsicsökkentett budapesti gázárnál 6,5-szer nagyobb a második legdrágábbnak számító amszterdami tarifa is, továbbá megvan a négyszeres különbség a hazai, valamint az uniós, illetve az európai átlag között is. Viszont a kijeviek tarifája a budapestinek csak a kétharmada.
A MEKH a gáz esetében is kiszámolta a 20 százalékos magyarországi túllépők átlagos egységárát. Ez az ár már a kétszerese lett a 2,58 eurócentes rezsicsökkentettnek, bár még így is az európai átlag fele körül mozgott.
A VaasaETT által vizsgált 27 európai fővárosban átlagosan 1 százalékkal nőtt a földgáz bruttó lakossági végfelhasználó ára októberben.
A legnagyobb növekedés – 12 százalékos – Lisszabonban volt, amelyet Zágráb és Párizs követett.
Az adott háztartás számára természetesen az a legfontosabb, hogy mekkora terhet jelent számára az áram- és a gázrezsi kifizetése. A MEKH hónapról hónapra ezt is kiszámolja egy modellezett – átlagos jövedelmű, kétfős, átlagos fogyasztású – háztartásra. Táblázatában csak 23 főváros szerepel, mert a többiben vagy nem használnak a háztartások földgázt, vagy nem közöl róluk az Eurostat adatokat.
Eszerint októberben a modellezett budapesti háztartás jövedelmének az 1,9 százalékát vitte el a két vizsgált tétel kifizetése, ennél kisebb érték – 1,5 százalék – csak Luxemburgra jött ki.
A budapestiek helyezése e listán (a rezsicsökkentés hatásán túl) alapvetően a többiek pozíciójának romlásából, vagyis az európai áram- és gázárak elmúlt évekbeli emelkedéséből adódik. Az energiaválság előtt Budapest ennek a diagramnak nagyjából a közepén állt. Arról, hogy a rezsicsökkentés mennyibe kerül a költségvetésnek, a Világgazdaság nemrég írt a Magyar Nemzeti Bank jelentése alapján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.