Már körülbelül 100 paszszívházat építettek fel Magyarországon az elmúlt 2-3 évben, de az energiaárakban elérhető költségcsökkentésnek köszönhetően bővülés várható a szegmensben. A szám növekedését egy európai uniós direktíva és az állami támogatás mértékének esetleges növelése is segíthetné.
Mostanra nagyjából 100 paszszívház épült meg Magyarországon, de pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ugyanis sokan nem publikálják az ilyen jellegű fejlesztéseiket. Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnökének tájékoztatása szerint ez a ma még extrém építkezési mód körülbelül négy-öt éve jelent meg az országban.
A fejlesztések alapján elmondható, hogy a passzívházak építési költsége nagyjából húsz százalékkal haladja meg a klasszikus családi házakét szerkezetkész állapotban. Ez meghatározó lehet egy építkezés megtervezésekor, azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy kellő mértékben optimalizált és átgondolt passzívház esetében több millió forintot is meg lehet takarítani. Ez azt eredményezheti, hogy egy klasszikus épület sok esetben már nem is versenyképes az energiatakarékos házakkal szemben – teszi hozzá a szövetség elnöke. Debreczy Zoltán hangsúlyozza, hogy a már elkészült passzívházak tapasztalatai azt mutatják, hogy a fűtés költségvonzata 80-90 százalékkal is kevesebb lehet; ez meghatározó, főleg annak tudatában, hogy az energiaárak vélhetően felívelő tendenciát mutatnak a jövőben is. A passzívházak elterjedését egy európai uniós direktíva is egyértelműen felgyorsítja. A rendelet szerint 2020 után kizárólag közel nulla energiaigényű házakat lehet építeni –
igaz, ezt a konkrét definíciót minden tagország maga fogalmazza meg.
Az európai éllovasokat vizsgálva kiderült, hogy a legtöbb már használatban lévő, alacsony energiaigényű épület a környezettudatosság szempontjából kiemelkedő Ausztriában van, a következő Németország, valamint a környező nyugat-európai országok. Kelet-európai viszonylatban nem állunk olyan rosszul. A hazai építkezők körében ezt az építkezési módot fokozott állami támogatásokkal lehetne népszerűbbé tenni. „Igaz, most is van hozzáférhető forrás, az idén 1,6 milliárd forintot pályáztatott meg az állam, valójában ennek többszöröse, nagyjából évi 100 milliárd forint eredményezne gyökeres változást, amellyel az egész építőipart is meg lehetne mozgatni” – állítja a szakember. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az alacsonyabb energiaigényű házakkal elkölthető források maradnak a háztartásoknál, így nemzetgazdasági jelentőségű ügyről van szó.
„Hiszek abban, hogy a magyarországi, igen leromlott állapotú lakásállományon változtatni kell, így minden, az energetikát érintő felújítás támogatandó, de azért még messze vagyunk attól, hogy passzívházak rendszeréről beszélhessünk” – mondta Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A legnagyobb gond ma az, hogy a jó irányú technológiához hiányzik még a kellő kulturáltság, a kialakított épületek okos használata. Ezért az országban még csak elvétve találni egy-egy működő projektet, ezek egyéni úton megvalósuló építkezések. Ezeket a fejlesztéseket egyre több erre specializálódott tervezőiroda segíti. A szakember szerint egy ilyen típusú beruházás természetesen sokkal drágább, és a megtérülést igen nehéz előre kiszámolni a nem kalkulálható költségek miatt.
Mint mindenhol, itt is létezik egy bizonyos ésszerűségi határ, amit nem érdemes túllépni, de ma még elmondható, hogy egy passzívház építése jellemzően a megszállottak hobbija. „Az energetikai fejlesztéseket, így a paszszívházak elterjedését is mindenképpen támogatni kell, de a lényeg az, hogy mindenki találja meg a saját maga által elérhetőnek tűnő célt” – tette hozzá a szakember. Ha ez az idő egyszer eljön, akkor az is előfordulhat, hogy egy ingatlan adásvételekor az elhelyezkedésen túl az energetikai besorolása lesz a legfőbb szempont.
l megfelelő tájolással a téli napenergia hasznosítása
l hőhídmentes szerkezetek tervezése
l fokozott hőszigetelés a fal, tető- és padlószerkezetek vonatkozásában
l háromrétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű, hőszigetelt ablakszerkezetek
l a légtömörség biztosítása
l nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, opcionálisan földhőhasznosítással
l megfelelő tájolással a téli napenergia hasznosítása
l hőhídmentes szerkezetek tervezése
l fokozott hőszigetelés a fal, tető- és padlószerkezetek vonatkozásában
l háromrétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű, hőszigetelt ablakszerkezetek
l a légtömörség biztosítása
l nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, opcionálisan földhőhasznosítással A passzívház fogalma A passzívház elnevezés onnan ered, hogy szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizálják, és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereséget maximalizálják.
A passzívház elve: zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal. Amennyire lehet, használjuk ki a szoláris energiát, és alakítsunk ki olyan szellőzőrendszert, amelynél hőcserélőn keresztül adódik át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek.
A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívházelv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel. A passzívház tervezésének legfontosabb elvei l kompakt tömegformálás
l megfelelő tájolással a téli napenergia hasznosítása
l hőhídmentes szerkezetek tervezése
l fokozott hőszigetelés a fal, tető- és padlószerkezetek vonatkozásában
l háromrétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű, hőszigetelt ablakszerkezetek
l a légtömörség biztosítása
l nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, opcionálisan földhőhasznosítással A passzívház fogalma A passzívház elnevezés onnan ered, hogy szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizálják, és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereséget maximalizálják.
A passzívház elve: zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal. Amennyire lehet, használjuk ki a szoláris energiát, és alakítsunk ki olyan szellőzőrendszert, amelynél hőcserélőn keresztül adódik át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek.
A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívházelv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel. A passzívház tervezésének legfontosabb elvei l kompakt tömegformálás
l megfelelő tájolással a téli napenergia hasznosítása
l hőhídmentes szerkezetek tervezése
l fokozott hőszigetelés a fal, tető- és padlószerkezetek vonatkozásában
l háromrétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű, hőszigetelt ablakszerkezetek
l a légtömörség biztosítása
l nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, opcionálisan földhőhasznosítással A passzívház fogalma A passzívház elnevezés onnan ered, hogy szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizálják, és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereséget maximalizálják.
A passzívház elve: zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal. Amennyire lehet, használjuk ki a szoláris energiát, és alakítsunk ki olyan szellőzőrendszert, amelynél hőcserélőn keresztül adódik át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek.
A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívházelv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.