Sokkal jobban bíznak a magyarok az EU-ban, mint a kormányban

Általánosságban elmondható: csökken a válaszadók borúlátása. Ez nem feltétlenül mondható azonban el a magyarokról: amíg az európaiak 72 százaléka gondolja úgy, hogy bajban van a gazdaság, honfitársaink körében az az arány 85 százalék. A jövőt tekintve sem túl optimisták a magyarok: mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban javul a gazdaság helyzete, 14 százalék véli ezt a foglalkoztatással kapcsolatban, miközben 44, illetve 47 százalékuk további romlást valószínűsít.

Meglepő módon az EU helyzetével kapcsolatban derűlátóbbak a magyarok: amíg az unióban átlagosan 17 százalék remél javulást, nálunk ez az arány 23 százalék. Amikor az ország legsúlyosabb problémájáról kérdezték, a magyarok 67 százaléka a munkanélküliséget említette (az EU-átlag 51 százalék), a legfőbb személyes gondként pedig az árak emelkedését (52 százalék, szemben az átlagos 41-gyel).

A magyar válaszadók 47 százaléka bízik az uniós intézményekben, az EU-átlag ennél jóval alacsonyabb, mindössze 31 százalék. A magyaroknak ugyanakkor épp ekkora hányada, 31 százalék bízik a kormányban (az átlag itt 25 százalék), a parlamentben pedig még kevesebben, a megkérdezettek 29 százaléka.

Az európaiak 51 százaléka támogatja az euró használatát – az euróövezetben élő válaszadók körében közel kétharmados (62 százalék) a közös valuta támogatottsága. Az euró megítélése tekintetében a legkedvezőbb eredményeket (68–77 százalék) Észtországban, Máltán, Szlovéniában és Szlovákiában mérték. Ezek az országok mind az utóbbi néhány évben vezették be az eurót nemzeti fizetőeszközként. A megkérdezettek többsége ugyanakkor nem támogatja a közös pénz átvételét a többi visegrádi országban és Lettországban sem – utóbbi január elsejétől lesz a valutaunió tagja.