Hszi Csin-ping látogatása osztrák szemmel: BYD, CATL és a selyemút
Hszi Csin-ping kínai elnök kedvenc projektje, az Új Selyemút (Övezet és út) építése – amelyben Szerbiának és Magyarországnak egyaránt kulcsfontosságú szerepe van – az egyik fő indoka, hogy Franciaország mellett miért ebbe a két országba látogatott a a kínai államfő és az általa vezetett küldöttség – mondta a Der Standard osztrák hírportálnak Mario Holzner, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének igazgatója.
A selyemút, a BYD és a CATL
Dél-Európában Kína működteti a Földközi-tenger egyik leghatékonyabb konténerkikötőjét, és Pireuszból Szerbián és Magyarországon keresztül vezet az út Közép-Európa felé
– tette hozzá.
Az igazgató kiemelte, hogy Kína az állami bankokon keresztül jelentős finanszírozást nyújtott a Belgrád és Budapest közötti vasúti összeköttetés szükséges korszerűsítéséhez. Az infrastrukturális projektek pedig nem ajándékok, azokhoz piaci feltételekkel nyújtják a kölcsönöket, sokszor kínai építőipari vállalatok is részt vesznek a munkában, saját munkaerejüket is bevonva, ami csökkenti a fogadó országot gazdagító értékteremtést – véli az igazgató.
Holzner szerint ugyanakkor merőben más a helyzet a magyar ipar motorjának számító autógyártásban végrehajtott nagyberuházások esetében.
Míg korábban elsősorban az európai autógyártók telepítették át termelésüket Magyarországra, addig most Kína követi gyors ütemben a példát.
A BYD például decemberben jelentette be, hogy a dél-magyarországi Szegeden építi első gyárát európai földön, és bár a beruházás pontos volumenét nem hozták nyilvánosságra, de állítólag a magyar gazdaságtörténelem egyik legnagyobb beruházásáról van szó – emelte ki a szakértő.
Ha lehet, még nagyobb a súlya az új debreceni akkumulátorgyár építésének – mondta Holzner. A CATL tájékoztatása szerint ugyanis egy 7,3 milliárd eurós befektetésről van szó, amely 9000 munkahelyet teremt, és évente kétmillió elektromos autót lát majd el akkukkal. A szakértő sajtóhírekre hivatkozva utalt a Great Wall Motors esetleges magyarországi beruházására is.
Az ilyen beruházások növelik Magyarország szerepét az innovatív e-mobilitási technológiában – fűzte hozzá.
Az egész régió nagymértékben függ a német autóipartól, ám a technológiai megújulásban különösen fontosak a máshonnan érkező külföldi befektetések is, ezért diverzifikálnak a magyarok.
Az uniós büntetővámokra is készülhet Kína
Végül, de nem utolsósorban a magyarországi befektetésekkel Kína az esetleges brüsszeli büntetővámokra is készülhet. Az Európai Bizottság berkeiben ugyanis már tárgyalnak a kínai elektromos autókra kivetett 10 százalékos vám megemeléséről. Az EU-beli gyárakkal pedig Kína a büntetővámokat elkerülve értékesíthetné e-autóit Európában – emelte ki Holzner.
Magyarország minden gazdasági lehetőséget nyitva tart, még az összehangolt uniós politika ellenére is
– fejezte be az interjút az osztrák gazdasági szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.