A 88 éves Serge Klarsfeld túélte a holokausztot, majd egész életében egykori nácikra vadászott. Most viszont az antiszemitizmus szélsőbaloldali újjáéledésétől tart, ahogy közeledik a francia választások második fordulója.
A radikális jobboldali pártok Európában
megtagadták az antiszemitizmust, és támogatják a zsidókat
– mondta Klarsfeld egy tévéinterjúban, még a francia választás első fordulója előtt.
Klarsfeld nyilatkozata jól tükrözi, hogy Marine Le Pen milyen nagymértékben újrapozicionálta pártját, mióta átvette azt apjától, aki elítélt holokauszttagadó volt, és aki egyszer a második világháború történetében „jelentéktelen részletnek” nevezte hatmillió zsidó meggyilkolását.
Marine Le Pen stratégiája az volt, hogy a „radikális iszlamizmus” elleni védőbástyának állítsa be magát, hogy megvédje a zsidókat, a nőket és a melegeket
– mondta a Politico című lapnak Nonna Mayer, a francia szélsőjobboldalra szakosodott politológus.
A francia választók vasárnap adják le szavazataikat a szoros választás második fordulójában, ahol mindössze néhány százalékpontnyi támogatottság dönthet arról, hogy a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés alakíthatja-e az ország első radikális jobboldali kormányát.
Az előrehozott szavazást Emmanuel Macron francia elnök indította el, miután a jobboldali radikális pártok mintegy 37 százalékos támogatottságot szereztek a júniusi európai parlamenti választáson. Az eredmény jelzés lesz arra nézve, hogy Le Pen mennyire sikeresen irányította pártját a főáramba a 2027-ben várható elnökválasztás előtt.
Franciaország múltját tekintve, amely magában foglalja a Vichy-rezsimet és a nácikkal való együttműködést, Le Pen pontosan tisztában volt azzal, hogy az antiszemitizmus foltot ejt a Nemzeti Tömörülés imázsán
– tette hozzá Mayer.
Miközben a rasszizmus és az antiszemitizmus vádja továbbra is kísérti a Nemzeti Tömörülést – egyik jelöltje a héten lemondott, miután a közösségi médiában elterjedt egy fotó, amelyen egy horogkereszttel díszített náci tiszti sapkát visel –, Le Pen sikeresen a franciaországi zsidók védelmezőjeként tünteti fel magát, és az ország nagyszámú muszlim lakosságát okolta az őket érő diszkrimináció miatt. „A legjobb pajzs a zsidó vallású francia polgártársaink számára ma a Nemzeti Tömörülés” – mondta Le Pen májusban. „Ez az egyetlen mozgalom, amelynek megvan az akarata, a meggyőződése és az eszközei, hogy harcoljon az iszlamista fundamentalizmus ellen, amely jelenleg a rájuk leselkedő legfőbb veszély” – tette hozzá.
Bár nem állnak rendelkezésre közvélemény-kutatások arról, hogy a francia zsidók hogyan szavaztak a választás első fordulójában,
a nagy zsidó közösségekkel rendelkező területeken elért eredmények arra utalnak, hogy a radikális jobboldal támogatottsága növekszik körükben.
Ilyen például Párizs egyik külvárosa, Sarcelles, amelynek egyik körzetében
A párt támogatottsága általában alacsony a francia fővárosban és a környező régióban.
Olyan szavazási mintákat látunk, ahol az identitás nagyobb szerepet játszik, mint a társadalmi státusz
– kommentálta a helyzetet Patrick Haddad, Sarcelles szocialista polgármestere.
Haddad szerint a szélsőbal jól szerepel a muszlimok körében, a radikális jobboldal viszont a zsidók körében erősödik – mondta Haddad, hozzátéve, hogy nemcsak Sarcelles-ben, hanem az egész országban ez a helyzet. A muszlimok és a zsidók megosztottságát az izraeli háború csak tovább fokozta. A Nemzeti Tömörülés Izrael egyik legnagyobb támogatójává vált, míg a hivatalos francia külpolitika a palesztinokat támogatta.
Az Amerikai Zsidó Bizottság (American Jewish Committee, AJC) által megrendelt felmérés szerint a francia zsidók 92 százaléka úgy véli, hogy Jean-Luc Mélenchon által alapított szélsőbalos Engedetlen Franciaország nevű mozgalom „hozzájárult” az antiszemitizmus növekedéséhez, míg csupán 51 százalékuk gondolja ugyanezt a Nemzeti Tömörülésről.
Október 7-én, amikor a Hamász megtámadta Izraelt, a szélsőbalos párt nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állította, hogy a támadásra „Izrael fokozottabb gázai megszállási politikájának összefüggésében” került sor, és gyászolta „az izraeli és palesztin halálos áldozatokat”.
A mozgalom ezután európai uniós választási kampányát az ezt követő izraeli háborúval szembeni ellenállásra összpontosította. Mélenchont azzal vádolták, hogy lekicsinyelte a zsidóellenes cselekmények hullámát, amikor a palesztinbarát tüntetéseket tárgyaló blogbejegyzésében az antiszemitizmust „maradványnak” nevezte Franciaországban.
A párt ellenfelei, mint például Eric Dupond-Moretti igazságügyminiszter, azzal vádolták a pártot, hogy keményvonalas álláspontot képvisel a Gázai övezet ügyében, hogy
ezzel próbálja megnyerni a muszlim szavazókat, akiknek többsége a felmérések szerint Mélenchon mozgalmát támogatja.
Van azonban néhány zsidó támogatója is Mélenchonéknak. Ilyen például a Tsedek, az izraeli politikát kritizáló francia zsidó szervezet, amely elítélte az általa „szégyenletesnek nevezett kampányt, amelyet a jobboldal és Izrael állam támogatói folytatnak, és amelynek célja a baloldal vagy egyes elemeinek diszkvalifikálása azzal, hogy antiszemitizmussal vádolják őket, mert támogatják a palesztinok jogait”.
Klarsfeld a maga részéről azonban továbbra is kritikus. A Le Monde című lapnak adott interjúban arra a kérdésre, hogy támogatásával nem kockáztatja-e egy olyan párt legitimálását, amely egy másik vallási kisebbséget, a muszlimokat veszi célba, Klarsfeld azt válaszolta, hogy „a muszlimoknak magukra kell vigyázniuk”, és „nem nyilvánították ki a Franciaországhoz való kötődésüket”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.