Csótányinvázió indult Szingapúrban: kamerás kiborgok lepik el a csatornákat – földrengés idején lesznek igazán hasznosak
Kamerával felszerelt, távirányított csótányokat fejlesztettek ki Szingapúrban, amelyek képesek romok között és csővezetékekben kutatni. A különleges „kiborg rovarok” már éles bevetésen is jártak, és most új feladatokra készülnek, a mentőakcióktól a karbantartó munkákig.

A terminátorra várni kell, de a kiborg csótányok már itt vannak
A szingapúri Nanyang Technological University egyik laboratóriumában nem mindennapi „csapat” készül bevetésre: Madagaszkárról származó, sziszegő csótányok, amelyek hátára apró elektronikus eszközöket szereltek. Ezek a kiborg rovarok kamerákkal, szenzorokkal és vezérlőegységekkel vannak felszerelve, így távolról irányíthatók.
A csótányok hátára szerelt „hátizsákok” apró elektromos jelekkel stimulálják az idegrendszerüket, így irányt lehet váltani velük. A kutatók szerint ez nem okoz fájdalmat az állatoknak, ráadásul az új generációs eszközök már 25 százalékkal kevesebb feszültséget használnak, ami hosszabb működési időt biztosít.
A technológia már valós helyzetben is megmutatta magát: a rovarokat bevetették a 2025-ös mianmari földrengés után, ahol több mint 3300 ember vesztette életét.
Bár a mindössze tíz csótányból álló egység nem talált túlélőket, a kutatók szerint nagyobb rajokkal jelentősen nőhet a hatékonyság.
A következő cél még hétköznapibb: elöregedett infrastruktúrák ellenőrzése. A kutatók új, „szekér” jellegű eszközöket fejlesztettek, amelyeket a csótányok húznak maguk után. Ezek nagyobb akkumulátorral, lámpával és kamerával vannak felszerelve, és hosszú föld alatti csővezetékekben képesek adatokat gyűjteni repedésekről vagy szivárgásokról.
Sok országban az infrastruktúra elöregedett, és a hagyományos ellenőrzési módszerek drágák vagy nehezen kivitelezhetők. A csótányok viszont több millió év evolúciójának köszönhetően kiválóan mozognak szűk, nehezen hozzáférhető helyeken.
A fejlesztés ráadásul egyre gyorsabban skálázható. Míg korábban egyetlen rovar felszerelése akár egy órát is igénybe vett, ma már automatizált eljárással alig több mint egy perc alatt elvégezhető. Ez megnyitja az utat a valódi „csótányrajok” alkalmazása előtt.
Nem csak Szingapúrban zajlanak hasonló kísérletek: egy német startup, a Swarm Biotactics például katonai felhasználásra fejleszt hasonló rendszereket, amelyek felderítési célokra lennének alkalmasak.
A szingapúri kutatók azonban hangsúlyozzák: az ő projektjük kizárólag békés célokat szolgál.
És hogy mi történik a „szolgálat” után? A csótányok nem végzik eldobható eszközként: nyugdíjba vonulnak, és salátalevelekkel teli dobozokban élhetik le hátralévő életüket.
A jövő tehát nem csak robotkutyákról vagy drónokról szól, hanem apró, kitartó rovarokról is, amelyek ott dolgoznak, ahol az ember és a hagyományos gépek már tehetetlenek.
Robotok árasztják el a debreceni BMW-gyárat: emberek helyett fognak dolgozni – focipályányi napelemekkel töltik a fémtestű munkavállalókat
A vállalat amerikai gyárában már bizonyítottak, Lipcsében most vannak bevezetés alatt, ezt követően pedig az iFACTORY mintaüzemként megépült debreceni gyárban is munkába állhatnak a humanoid robotok – értesült a Világgazdaság.



