Rettegnek a szövetségesek, hogy Trump zöldfülű tárgyalói elszúrják: helyrehozhatatlanná válhat az iráni helyzet, „csak a felszínt kapargatják!”

Az Amerikai Egyesült Államok európai szövetségesei attól tartanak, hogy egy tapasztalatlan amerikai tárgyalócsapat egy gyors, jól hangzó keretmegállapodásra törekszik Iránnal, amely inkább bebetonozhatja, mintsem megoldhatja a mélyebb problémákat. Az iráni helyzettel régóta foglalkozó diplomaták szerint fennáll a veszélye, hogy Washington – amely diplomáciai sikerként szeretné ezt kommunikálni Donald Trump elnök számára – egy felszínes megállapodást köthet Irán nukleáris programjáról és a szankciók enyhítéséről, majd hónapokig vagy akár évekig tartó, technikailag rendkívül összetett utótárgyalásokba bonyolódhat.

„A probléma nem az, hogy nem lesz megállapodás. Az a gond, hogy lesz egy rossz kezdeti megállapodás, amely végtelen későbbi problémákat generál” – mondta egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú európai diplomata a Reutersnek. A hírügynökség erre vonatkozó kérdésére a Fehér Ház visszautasította a kritikát.

„Donald Trump elnök bizonyítottan képes jó megállapodásokat kötni az Amerikai Egyesült Államok és az amerikai nép érdekében, és csak olyan egyezséget fogad el, amely Amerika érdekeit helyezi előtérbe” – mondta Anna Kelly szóvivő.

Korábban sem volt könnyű megállapodni Iránnal

Francia, brit és német diplomaták – akik 2003-ban kezdték meg a tárgyalásokat Iránnal – azt állítják, hogy félreállították őket. 2013 és 2015 között a három ország az Egyesült Államokkal együtt dolgozott azon a megállapodáson, amely Irán nukleáris programjának korlátozását a szankciók enyhítéséért cserébe írta elő, ezt nevezték Közös Átfogó Cselekvési Tervnek (JCPOA). Donald Trump 2018-ban, az első elnöki ciklusa alatt kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból – amely elődje, Barack Obama külpolitikai örökségének egyik kulcseleme volt.

Negyvennapnyi folyamatos harcot követően az amerikai és iráni tárgyalók április elején Iszlámábádban kezdtek egyeztetéseket, ismét a jól ismert alku mentén, vagyis nukleáris korlátozások gazdasági könnyítésekért cserébe. Azonban a diplomaták szerint a mély bizalmatlanság és az élesen eltérő tárgyalási stílusok növelik annak kockázatát, hogy egy törékeny keret jön létre, amelyet egyik fél sem tud politikailag fenntartani.

„Nekünk 12 évbe és óriási technikai munkába telt. Komolyan gondolja bárki, hogy ezt 21 óra alatt meg lehet csinálni?” – tette fel a kérdést Federica Mogherini, aki 2013 és 2015 között koordinálta a tárgyalásokat.

Az urándúsítás és a nukleáris kérdések a szűk keresztmetszet

A diplomaták szerint egy vázlatos megállapodás elképzelhető, amely egy nukleáris és egy gazdasági csomagra épül. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy ezúttal is a nukleáris rész lesz messze a legvitatottabb.

„Az amerikaiak azt gondolják, hogy három-négy pontban meg lehet állapodni egy ötlapos dokumentumban, és kész, de a nukleáris dosszié esetében minden egyes záradék további tucatnyi vitát nyit meg” – mondta egy másik európai diplomata.

A tárgyalások középpontjában Irán mintegy 440 kilogramm, 60 százalékos dúsítású uránkészlete áll – ez az anyag további dúsítás esetén több nukleáris fegyver előállítására is alkalmas lehet. A preferált megoldás az úgynevezett visszahígítás lenne Iránon belül, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete mellett. Egy másik lehetőség egy hibrid megoldás, amelynek keretében a készlet egy részét külföldre szállítanák. Lehetséges célországként Törökország és Franciaország merült fel. Az anyag Egyesült Államokba szállítása Irán számára politikailag elfogadhatatlan lenne, míg Oroszország Washington számára nem vonzó opció.

A szakértők szerint bármi történik most Pakisztánban, az csak a kiindulópont, hiszen nem véletlen, hogy a korábbi, 2015-ös megállapodás 160 oldalas lett. Az európai országok álláspontja az, hogy a NAÜ központi szerepe – beleértve a szigorú ellenőrzést és a korlátlan hozzáférést – elengedhetetlen.

Ráadásul a háború még egyértelműbbé, keményebbé tette Irán álláspontját, Teherán ugyanis megmutatta, hogy képes elviselni a nyomást, miközben pénzügyi könnyítéseket keres. Irán legfőbb követelése egy megnemtámadási garancia, miután korábbi diplomáciai erőfeszítések során az Amerikai Egyesült Államok és Izrael is támadta őt, illetve szövetségeseit.

Amerika feltételei egyértelműek

A Trump-kormányzat egy magas rangú tisztviselője azt mondta a Reutersnek, hogy Washington vörös vonalai közé tartozik

• az urándúsítás leállítása,
• a legfontosabb urándúsító létesítmények leszerelése,
• a magasan dúsított urán visszaszerzése,
• valamint egy szélesebb, regionális szövetségeseket is bevonó deeszkalációs keret elfogadása.

Az európai tisztviselők elismerik, hogy részben maguk is hozzájárultak saját háttérbe szorulásukhoz azzal, hogy tavaly szorgalmazták az ENSZ-szankciók újbóli bevezetését, illetve terrorszervezetnek minősítették az iráni Forradalmi Gárdát. Ugyanakkor szerintük az, hogy az európai szövetségesek kimaradtak a konfliktusból, Teheránban sem maradt észrevétlen.

„Egyszerűen nincs elég szakértelem ebben az amerikai csapatban – mondta egy európai tisztviselő, megjegyezve, hogy a 2015-ös tárgyalásokon mintegy 200 diplomata, pénzügyi és nukleáris szakértő vett részt. – Mi két évtizede dolgozunk ezen az ügyön.”

A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint a Nemzetbiztonsági Tanács, a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium képviselői jelen voltak Iszlámábádban, és továbbra is részt vesznek a tárgyalási folyamatban.