Óriási bajban az emírségek, teljesen kifogyhatnak a tartalékokból: Trumpot okolják az egészért, de védőhálóért kopogtatnak Washington ajtaján
Az iráni háború örvényként húzza le a közel-keleti országok gazdaságát. Az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi védőhálóért fordult az Egyesült Államokhoz, arra az esetre, ha a háború még nagyobb válságot okozna a gazdaságában – tudta meg a The Wall Street Journal amerikai tisztviselőktől.
Az Egyesült Arab Emírségek súlyos gazdasági károktól tart
Az Egyesült Arab Emírségek központi bankjának elnöke, Kaled Mohamed Balama a múlt héten Washingtonba utazott, ahol felvetette egy devizacsere-megállapodás lehetőségét. A monetáris vezető hangsúlyozta, hogy az országa eddig elkerülte a konfliktus legsúlyosabb gazdasági hatásait, de szükség lehet egy pénzügyi mentőövre.
A tárgyalások tehát azt mutatják, hogy
az Egyesült Arab Emírségek attól tart, hogy a közel-keleti háború súlyosan károsíthatja a gazdaságát és globális pénzügyi központként betöltött szerepét. A háború miatt ugyanis az ország kimerítheti a devizatartalékait, ami elriaszthatja a befektetőket.
Az emirátusi dirham az amerikai dollárhoz van kötve, és 270 milliárd dollárnyi devizatartalék fedezi, de a háború növeli a tőkekiáramlás, a piaci volatilitás és más zavarok kockázatát.
Bár az S&P Global szerint az ország jelentős pénzügyi tartalékai tompíthatják a hatásokat, a hosszan elhúzódó konfliktus és az exportkiesés komoly kockázatot jelent.
Az emirátusi vezetés egyelőre nem nyújtott be hivatalos kérelmet a devizacsere létrehozására, amely olcsó dollárforráshoz juttatná a jegybankot likviditási válság esetén. Az amerikai tisztviselők szerint a felvetést inkább elővigyázatossági jellegűnek tekintik.
A devizacsere-megállapodásokat általában az amerikai jegybanki szerepet betöltő Fed biztosítja, de annak döntéshozó testülete valószínűleg nem hagy jóvá ilyet az Egyesült Arab Emírségek számára. Ezeket a mechanizmusokat jellemzően csak akkor alkalmazzák, ha súlyos piaci zavarok az amerikai gazdaságot is veszélyeztetik. Igaz, az amerikai pénzügyminisztérium alternatív megoldásokat is kínálhat – magyarázta a pénzügyi lap.
Irán nem teljesen érte el azt a célját, amiért megtámadta az emírségeket
A konfliktus már okozott károkat az olaj- és gázinfrastruktúrában, és ellehetetlenítette a Hormuzi-szoroson keresztül történő olajexportot, ami kulcsfontosságú dollárbevételi forrástól fosztotta meg a közel-keleti államot. A háború első heteiben Irán leginkább az Egyesült Arab Emírségeket támadta, mivel úgy gondolta, hogy általa tudja a legnagyobb nyomást gyakorolni Amerikára, hogy szüntesse be a támadásokat. A védelmi minisztérium adatai szerint Irán több mint 2800 drónt és rakétát indított, amelyek többségét elfogták.
Ezt némiképp el is érte Irán, ugyanis a WSJ úgy tudja a forrásaitól, hogy az emirátusiak Donald Trumpot hibáztatják azért, hogy Irán megtámadta őket. Egyes források azt is állították, hogy az emirátusiak jelezték: ha dollárhiány lép fel, kénytelenek lehetnek kínai jüanban vagy más devizákban elszámolni az olajügyleteket. Ez pedig azt jelentené, hogy az amerikai dollár globális dominanciáján újabb csorba esne.
Az Egyesült Arab Emírségek ugyanakkor már április elején jelezte, hogy kész részt venni a Hormuzi-szoros megnyitásában, ha Irán blokádja tovább fenyegeti a globális kereskedelmet. Az ország a nemzetközi közösséget is próbálja meggyőzni, hogy egy katonai koalícióval szabadítsák fel a tengeri útvonalat. Sőt, azt is kilátásba helyezte, hogy befagyaszthatja az Iránhoz köthető, nála tárolt több milliárd dollárnyi vagyont, ami a saját pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatait is veszélyeztetheti.
A térség országai az elmúlt héten jelentős összegeket vontak be a piacról, hogy növeljék pénzügyi tartalékaikat. Szaúd-Arábia pénzügyminisztere szerint még egy teljes tűzszünet esetén sem várható gyors helyreállás: a szállítási láncok újraszervezése akár június végéig is eltarthat.
