Nem akárki mondta ki: egyetlen oka van, hogy Putyin megtámadta Kárpátalját – Magyarország mostantól azt kapja, mint bármelyik másik NATO-tagállam
Orosz rakéták és drónok csapódtak be Kárpátalján alig egy nappal azután, hogy Magyar Péter kormánya hivatalosan is átvette a hatalmat Budapesten. Elemzők szerint Moszkva egyértelmű politikai üzenetet küldött az új magyar vezetésnek.
Új szakaszba léphet az orosz-ukrán háború, miután Oroszország először mért komoly csapást Kárpátaljára, arra a régióra, amelyet a háború kitörése óta lényegében elkerültek az orosz támadások.
A fordulat időzítése különösen feltűnő: a csapások alig 12 órával azután kezdődtek, hogy Magyar Péter kormánya hivatalosan is átvette a hatalmat Budapesten.
A támadások során orosz drónok és rakéták érték el Munkács környékét, valamint több más kárpátaljai térséget. A régió mindössze néhány kilométerre fekszik a magyar határtól, és még mindig jelentős magyar kisebbség él ott. A háború előtt mintegy 150 ezer magyar élt Kárpátalján, számuk azonban az elmúlt években csökkent.
A brit Telegraphnak nyilatkozó elemzők szerint a támadás egyértelmű politikai üzenet volt Moszkva részéről. Szerintük az orosz vezetés figyelmeztetni akarta az új magyar kormányt, amely szakítani készül az Orbán-korszak orosz politikájával.
Orbán Viktor kormánya az elmúlt években rendszeresen blokkolta Ukrajna uniós közeledését és több katonai támogatási csomagot is. Ennek számos oka volt, az egyik a kárpátaljai magyarok nyelvi és oktatási jogainak megsértése. A nyugati szövetségesek egy része viszont az állította, hogy Magyarország Moszkva érdekeit szolgálja.
Véget ért a magyar-orosz paktum?
Szakértők szerint létezett egy hallgatólagos megállapodás Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között: Oroszország nem támadja a magyarok lakta térséget, Magyarország pedig nem lép fel túlzóan Moszkvával szemben. Ezt erősítette korábban Szijjártó Péter egyik kijelentése is, amikor arról beszélt, hogy Kárpátalja megkímélése „valószínűleg nem véletlen”.
A helyzet azonban gyökeresen megváltozott Magyar Péter győzelmével. Az új miniszterelnök kampányában azt ígérte, hogy véget vet Magyarország és Brüsszel ellenségeskedésének és közelebb viszi az országot a nyugati politikai felfogáshoz.
Az új kabinet egyik első lépéseként bekérette az orosz nagykövetet a kárpátaljai támadások miatt. Ilyenre a háború négy éve alatt egyszer sem volt példa magyar részről.
Elemzők szerint Moszkva ezzel azt próbálja üzenni a magyar társadalomnak, hogy az új kormány nem képes megvédeni a határon túli magyarokat.
Ugyanakkor a lépés visszafelé is elsülhet: a támadás közelebb hozhatja egymáshoz Budapestet és Kijevet, miközben tovább romolhatnak az orosz–magyar kapcsolatok.
A korábban érinthetetlennek hitt Kárpátalja így most már ugyanúgy a háború frontvonalának árnyékába került, mint Ukrajna számos más régiója. Magyarország megítélése pedig az orosz fél szempontjából ugyanaz, mint bármelyik másik NATO-tagállamé.
