Az elektronikus tranzakciók aránya és annak változása a fizikai vásárlásoknál – Munkaszüneti napokon nagyobb arányban fizetünk elektronikusan, mint munkanapokon
Az elektronikus tranzakciók arányának emelkedése számos előnnyel járhat társadalmi szinten, emiatt is az MNB pénzforgalmi fő stratégiai célja, hogy 2030-ra az elektronikus tranzakciók aránya érje el a 60 százalékot, célzott intézkedésekkel akár a kétharmadot (MNB, Pénzforgalom 2030). A különböző országok jegybankjai és az MNB is folyamatosan fejleszt, illetve kutatásokat végez az elektronikus pénzforgalom területén. Ezen belül is a fizetési szokások minél részletesebb megismerése segít az olyan célzott intézkedések megtervezésében és bevezetésében, amelyekkel elérhető, hogy a társadalom széles köre számára, a fizetési helyzetek jelentős részében legyen érdemi választási lehetőség a készpénz és az elektronikus fizetési megoldások között, és rendelkezésre álljanak azok az információk, amelyek alapján megalapozottan tudnak dönteni a fizetés módjáról. Az online pénztárgép- és automata-adatbázis egy olyan egyedi adatbázis, amelyben a tranzakciós célú készpénzhasználatot figyelemmel lehet kísérni a gazdaság egy jelentős részét lefedő szegmensben, így az elektronikus tranzakciók arányának mérésére is a legmegbízhatóbb adatbázis. Emellett részletezettsége lehetővé teszi, hogy minél többféle dimenzióban lehessen vizsgálni ezeket az adatokat. Ez a cikksorozat több kiválasztott szempont alapján nyújt betekintést az elektronikus tranzakciók arányának változásába. Ebben az első cikkben az időbeli változásokon van a hangsúly.
Az OPG-adatbázis időbeli vizsgálatából az látszódik, hogy az elektronikus tranzakciók számának aránya folyamatosan nő, míg 2015-ben 9 százalék volt, 2022-ben már a tranzakciók egyharmadánál elektronikusan fizettek. Az elektronikus aránynövekedési sebesség is egyre magasabb, a Covid-járvány alatt megduplázódott, és továbbra is magasnak mondható (2022: éves 4-5 százlékpont). Feltehetően az üzletek jellegéből fakadó különbségek, különböző nyitvatartások és fizetési szokások következtében az egyes években a napi szinten megvizsgált elektronikus arányok nagymértékben eltérők, és az elektronikus arány napok közötti eltérése is folyamatosan növekszik. 2015-ben volt olyan nap, amikor kétszer akkora volt az elektronikus arány, mint egy másik 2015-ben vizsgált napon (12, illetve 5 százalék). 2020-tól kezdve pedig minden évben látható az is, hogy az adott évben a napi szintű elektronikus tranzakciók számának arányának minimumértéke meghaladja a három évvel ezelőtt megfigyelt értékek maximumát is. 2022-ben a legkisebb napi szinten nézett elektronikus aránya 29, a legmagasabb érték 43 százalék volt. Ez a napok közötti nagymértékű különbség több tényezőből áll, az elektronikus arány magasabb munkaszüneti napokon, mint munkanapokon. Emellett a hét vége fele közeledve a hétköznapokon is látható az emelkedés, és a munkaszüneti napból is adódóan hétvégéken a legmagasabb a hét napjait nézve. Még ennél is kiemelkedőbb lehet azonban például egy szombati munkanap vagy egy pihenőnap. De év vége felé haladva is fokozatos az emelkedés havi szinten nézve, a karácsonyi időszak miatt decemberben a legmagasabb az arány. A bérfizetések pedig a hónapokon belül a második hétre vannak hatással. Ebből is látszik, hogy a fizetési szokások eltérők lehetnek például emberek között is, a különböző üzletek eltérő nyitvatartásától vagy a tevékenységük jellegétől függően is.
Az elektronikus tranzakciók arányának alakulása
Folyamatosan nő az elektronikus tranzakciók aránya, az online pénztárgépet használó üzletekben és az automatákon (például étel, ital, jegyautomatákon) 2022-ben már a vásárlások számának 34 százalékánál, összértékének pedig 51 százalékánál elektronikusan, azaz kártyával, átutalással, esetleg SZÉP-kártyával fizettek a vásárlók. Míg 2015 első negyedévében 8 százalék volt az elektronikus vásárlások számának aránya, addig 2022 negyedik negyedévére már 36 százalékra emelkedett. Az elektronikus vásárlások összértékének aránya 21 százalékról 52 százalékra emelkedett ebben az időszakban.
Az elektronikus arány növekedési sebessége is emelkedett az évek során.
2016-ban 2 százalékpont alatt volt az éves növekedési ütem, a koronavírus-járvány időszakában volt a legmagasabb, ekkor 6-7 százalékpontos értékek is láthatók voltak. A korábbi nagymértékű növekedés ellenére 2022-ben is igen magas maradt ennek üteme, 4-5 százalékpontos értékek is megfigyelhetők voltak a negyedévekben.
Az elektronikus fizetések arányának napi szintű vizsgálata
Érdemes különböző idődimenziókban, például az éves és negyedéves dimenziókon túl naponta is vizsgálni az elektronikus tranzakciók arányát, majd hetente és havonta is megnézni, hogy hogyan alakulnak a legkisebb vizsgálható dimenzióban, naponta az arányok. Ennek oka, hogy a különböző boltok nyitvatartási ideje, az eltérő vásárlói szokásokkal rendelkező vásárlók, a különböző napokra időzített vásárlások mind kihathatnak az elektronikus tranzakciók arányára. Napi szinten változó a nyitva lévő boltok összetétele, például egyes boltok csak munkanapokon vannak nyitva, mások hétvégéken is, míg vannak üzletek, amelyek munkaszüneti napokon is üzemelnek. Ezenkívül eltérések lehetnek a jellemzően hétköznap, illetve jellemzően hétvégén vásárlók fizetési szokásaiban, illetve a munkanapokon és munkaszüneti napokon vásárolt termékek köre is eltérhet. Ezeknek a folyamatoknak a pontosabb feltérképezése érdekében érdemes a hét napjai, munkanapok és munkaszüneti napok, valamint havi és heti bontásban is megvizsgálni az adatokat. Ezekkel az információkkal jobban megismerhető lehet a vásárlási szokások időbeli alakulása, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan intézkedéseket lehessen kidolgozni, amelyek akár a kereskedők, akár a vásárlók oldalán támogatják a megalapozott döntést a fizetési módok között. A cikk következő részében tehát ezen dimenziók szerint vizsgáljuk a napi szintre aggregált országos tranzakciós adatokat.
Az egyes években a napi szinten megvizsgált elektronikus arányok nagymértékben eltérőek (akár 14 százalékpontos eltérés egy évben), és az elektronikus arány napok közötti eltérése is folyamatosan növekszik.
A pénzforgalmi folyamatok pontosabb megértéséhez szükséges napi szinten külön-külön is vizsgálni, hogy az adott napon a tranzakciók mekkora részét fizették elektronikus úton. Míg 2015-ben az elektronikus tranzakciók számának legalacsonyabb és a legmagasabb napi aránya között 7 százalékpontos különbség volt, ez az évek során folyamatosan emelkedett, és 2020-tól kezdve már 14 százalékpontos különbség figyelhető meg. Minden évben elmondható, hogy az adott évi napi szintű elektronikus tranzakcióarányoknak már az alsó kvartilise is meghaladja a korábbi év felső kvartilisét, és az utóbbi években egyre nagyobb mértékű ez a különbség. 2020-tól kezdve pedig minden évben látható az is, hogy az adott évben a napi szintű elektronikus tranzakciók számának arányában megfigyelt minimumérték meghaladja a három évvel ezelőtt megfigyelt értékek maximumát is. Ebből tehát látható, hogy gyors ütemben bővül az elektronikus fizetések használata, évről évre a napok jelentős részében az elektronikus tranzakciók aránya meghaladja az előző év napjainak többségében látható értékeket.
A munkaszüneti napokon magasabb elektronikus tranzakciós arány jellemző, mint munkanapokon, és ez a különbség nő az évek során.
2022-ben a munkanapokon megfigyelt elektronikus arányok mediánértéke 33 százalék volt, míg a munkaszüneti napokon megfigyelteké 36 százalék. Ezek az értékek 2015-ben még rendre 8 és 9 százalékok voltak. További érdekesség, hogy évente a munkanapokon megfigyelt elektronikus arányok minimum- és maximumértékei közötti különbségek mindig kisebbek, mint a munkaszüneti napokon megfigyelhetőké, azaz a munkaszüneti napokon nagyobb eltérések figyelhetők meg. Ez a szombati, vasárnapi, illetve a hétköznapra eső munkaszüneti napokon üzemelő boltok nyitvatartására, illetve az ezeken a napokon a vásárlási szokásainkra gondolva talán nem is annyira meglepő tény. 2015-ben az előbb említett különbség a munkanapokon 3, munkaszüneti napokon 7 százalékpont volt, ezek az értékek 2021-ben rendre 10 és 14 százalékpontok voltak. 2022-ben pedig 11 és 12 százalékpontos különbségek voltak megfigyelhetők, ami már szinte azonosnak mondható, ez vagy trendváltozásra utal, vagy másik ok lehet az is, hogy 2022-ben kevés volt azoknak az ünnepeknek a száma, amelyek hétköznapra estek, így kevésbé voltak olyan napok, amelyek kiugró értékeknek mondhatók az elektronikus arányokat nézve.
A hét vége felé közeledve egyre magasabbak a napi szinten megfigyelt elektronikus arányok.
Ennek oka például, hogy másfajta üzletek vannak nyitva hétvégén, jellemzően a kisebb üzletek nem nyitnak ki, vagy csak rövidebb időre, illetve más jellegű termékeket vásárolnak meg ebben az időszakban, például feltehetően a nagyobb elektronikai eszközöket vagy a bútorokat inkább hétvégén vásárolják meg. Az éveket vizsgálva látható, hogy 2015, illetve 2016 vasárnapjai eltérnek a többi évtől. Ennek magyarázata lehet, hogy a vasárnapi boltzárra vonatkozó szabályozás 2015 március és 2016 április között volt hatályban. Annak következtében, hogy ebben az időszakban a nagyobb forgalmú boltok zárva voltak, ezeken a napokon nagyobb arányban vásárolhattak olyan boltokban, ahol nem volt lehetőség elektronikus fizetésre, illetve felmerülhet, hogy a vásárlási szokások is megváltoztak olyan módon, hogy az elektronikus fizetési megoldásokat aktívabban használó vásárlók más napokon vásároltak. Emellett az OPG kötelezetti kör is bővült 2017-től, különböző szolgáltató tevékenységi körökkel (például taxisok, pénzváltók, gépjárműjavítási, karbantartási tevékenységet végzők, masszázsszalonok, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, fitnesz-, testépítő klubok), ami szintén hatással lehetett az elektronikus tranzakciók arányára.
A szombati munkanapokon magasabb elektronikus arány jellemző, mint a normál, nem munkanapi szombatokon. A hétköznapi munkaszüneti napok esetében ezzel szemben változó a helyzet, erre hatással lehet a munkaszüneti napok időbeli elhelyezkedése is (pl. hosszú hétvégéhez kötődik-e).
Jellemzően alacsonyabb elektronikus arány figyelhető meg a munkaszüneti hétköznapokon, de egyes esetekben van, hogy magasabb ez az arány, jellemzően a pihenőnapokon. Ezektől részben eltérő a 2022-es év, ahol például a hétfői munkaszüneti napokon nem szignifikánsan alacsonyabb az elektronikus arány, mint munkanapokon.
Az éven belül havonta nézve az elektronikus arányok napi szintű megoszlását, látható, hogy folyamatosan emelkednek az értékek az év vége felé haladva, decemberben pedig a többi hónaphoz képest még nagyobb emelkedés figyelhető meg. A decemberre jellemző nagyobb mértékű emelkedés okai között felmerülhet többek között az is, hogy ekkor a vásárlók egy részénél a korábbi hónapoktól akár nagyobb mértékben is eltér a fogyasztási szerkezet, illetve a vásárlások összértéke, és készpénzfelvétel helyett többen közvetlenül a számlájukról átutalással vagy kártyával fizetik ki a termékeket. Fontos továbbá, hogy decemberhez képest a következő év januárjában legfeljebb kismértékű visszaesésé látszik az elektronikus arányban. A koronavírus-járvány megjelenésének következtében 2020 áprilisától ebben a megbontásban is kiugró elektronikus aránynövekedés látható.
Azokban a hónapokban, amelyekben hosszú hétvégék vannak, a munkaszüneti napokon erős szórás látszódik a megfigyelt elektronikus arány szintjeiben.
Így a decembereknél is látszódik, hogy 2018-tól kezdve szemmel is látható a különbség az ábrát nézve. Emellett a húsvét, pünkösd és a további hétköznapra eső ünnepekkor is megfigyelhető ez a nagyobb szórás. 2015-ben és 2016-ban a vasárnapi boltzár időszaka is könnyen behatárolható ezek alapján az adatok alapján is, hiszen minden hónapban látható a nagyobb szórás a munkaszüneti napoknál.
A hónapon belüli heteket vizsgálva főleg az utolsó években az látható, hogy a második héten magasabb az elektronikus tranzakciók aránya.
Ennek az egyik lehetséges oka, hogy ezen a héten érkezhetnek meg többségében a fizetések a lakosság nagy részéhez, és ezért ilyenkorra időzítik többen a nagyobb értékű termékek megvásárlását, amelyet a fizetés értéke miatt jellemzően elektronikus úton fizetnek ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.