BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
De Beers Hoovers Up Its Best Diamonds From the African Seabed The Mafuta diamond mining vessel, operated by Debmarine Namibia, a joint venture between De Beers and the Namibian government, searches for diamonds using a 'crawler' tractor to suck up sediment from the seabed during operations in the Atlantic Ocean off the coast of Namibia, on Friday, June 16, 2017. The world's biggest diamond producer has spent $157 million on a state-of-the-art exploration vessel that will scour 6,000 square kilometers (2,300 square miles) of ocean floor for gems, an area about 65 percent bigger than Long Island. Photographer: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images

Az óceánok feneke lehet a bányászat jövője

A felszíni kőfejtésnél gazdaságosabb, ám az új technológiák mellett is felmerülnek a környezetvédelmi kérdések.

A tengerfenéken több milliárd dollárnyi, az akkumulátorgyártáshoz szükséges ásványkincs található, amelyet a modern technológiák segítségével könnyen a felszínre lehet hozni. Ám a mélytengeri bányászat visszafordíthatatlan károkat okozhat az óceánok élővilágában, így az újszülött iparág már most ellentétbe kerül a joggal – írta a Wired.

De Beers Hoovers Up Its Best Diamonds From the African Seabed The Mafuta diamond mining vessel, operated by Debmarine Namibia, a joint venture between De Beers and the Namibian government, searches for diamonds using a 'crawler' tractor to suck up sediment from the seabed during operations in the Atlantic Ocean off the coast of Namibia, on Friday, June 16, 2017. The world's biggest diamond producer has spent $157 million on a state-of-the-art exploration vessel that will scour 6,000 square kilometers (2,300 square miles) of ocean floor for gems, an area about 65 percent bigger than Long Island. Photographer: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images
Fotó: Getty Images

Tavaly októberben egy óriási gép kezdett el dolgozni a Csendes-óceán mélyén – egy 90 tonnás, távirányítású bányászrobot, amelyet egy csaknem öt kilométer hosszú kábel segítségével irányítottak. A fekete-fehér-sárga óriás a sötétben, egy magas nyomású fúróval bontja meg a tengerfeneket, és ökölnyi, fekete köveket válogat ki az iszapból, amelyeket csövek segítségével hoz a felszínre. 

A kövek nagy mennyiségű kobaltot, lítiumot, rezet és egyéb ritka fémeket tartalmaznak, amelyek kulcsfontosságúak az elektromos járművekben használt akkumulátorok gyártásához.

A szárazföldi bányákból kifejtendő ásványkincsek többszöröse található meg a tengerfenéken, és mára ezek modern technológiák segítségével könnyen elérhetővé váltak. Az amerikai földtani intézet becslése szerint a Csendes-óceán egyetlen régiójában 21 milliárd tonna ilyen ásványkincs nyerhető ki. A gyakorlatnak azonban súlyos környezetkárosító hatásai vannak – a munkák közben a robot felkavarja az iszapot, zavarja a mélytengeri állatokat, amelyek akár meg is fulladhatnak a felkavart porfelhőben. 

Ez átalakíthatja az óceánokat, mégpedig a lehető legrosszabb módon. Az ilyen projektek miatt elveszíthetjük a bolygó egyes részeit és az ott élő fajokat, jóval azelőtt, hogy a kutatók megvizsgálják őket 

– mondta Diva Amon tengerkutató.

A nemzetközi jog tiltja a mélytengeri bányászatot, ám az ezzel foglalkozó cégek találtak egy kiskaput, és kisebb szigetországokkal együttműködve a partok közelében tudnak dolgozni. A kanadai Metals Company például a dél-csendes-óceáni Nauru kormányával kötött szerződést, hogy az egyébként nyersanyagokban szegény ország a bányászat engedélyezéséért cserébe részesedni tudjon a profitból.

Ez azonban nem enyhített az ellenérzéseken. Környezetvédő csoportok, tudósok, sőt még az akkumulátorfémek piacán tevékenykedő egyes vállalatok is tartanak a tengerfenék-bányászat lehetséges pusztításától. Az Európai Parlament, Chile és több szigetország is átfogó tilalmat vezetne be az így megszerzett nyersanyagok felhasználása ellen. Az olyan vállalatok, mint a BMW, a Microsoft vagy a Google, ígéretet tettek arra, hogy nem vásárolnak mélytengeri fémeket. A Nemzetközi Tengerfenék-hatóság pedig azon dolgozik, hogy minél több ország bővítse ki az óceánok jogainak védelmét. 

Offshore Fracking Drilling Stills Offshore drilling rig fracking operation near the coast or Southern California near Huntington Beach
A tengeri olajfúráshoz hasonlóan a bányászat ellen is kampányolnak a környezetvédő szervezetek.
Fotó: Getty Images

A klímavédelem szempontjából az elektromos járművek bevezetése fontos szerepet tölt be, ezekhez azonban nagy teljesítményű akkumulátorok gyártására van szükség. A kulcsfontosságú ritkafémeket jelenleg Indonéziában és Chilében bányásszák, ahol őserdőket kell kiirtani a bányák bővítésekor. A nehezen fellelhető nyersanyagok ráadásul a nemzetközi kereskedelemben is szűk keresztmetszetet jelentenek, ami könnyen meghiúsíthatja a villanyautók terjesztését. 

A mélytengeri bányászat is környezetromboló hatású, ám a kutatók szerint sokkal kisebb kárt okoz, mint a jelenlegi, szárazföldi módszerek. Azonban az óceánok védelme most kiemelt figyelmet élvez, így nagy az ellenállás a váltással szemben.

Egyelőre a talán leggazdagabb természetes nyersanyagforrás, a tengerfenék kihasználatlanul marad. A bányászat a kisebb szigetországok partja mentén folyik, amíg a közhangulat meg nem változik. Kína és Japán az utóbbi években egyre nyitottabb a gyakorlatra, kutatóhajóik pedig elkezdték feltérképezni a tengereket – valószínűleg az Egyesült Államok sem fog sokáig várni, nehogy lemaradjon a trendről.

A vállalatoknak és a környezetvédőknek meg kell találniuk az egyensúlyt, ráadásul a mélytengeri robotok segítségével a kutatók is könnyebben hozzáférhetnek az óceánok élővilágához. A klímavédelem érdekében pedig szükség lesz a nyersanyagokra, amelyeket sokkal könnyebben lehet így megszerezni, mint a meglévő módszerekkel.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.