A horvátok gyomra nem veszi be az eurót, a kenyérpirító sem mehet a kukába, az araboké lesz a BL – a Világgazdaság legfelkapottabb cikkei

Magyarországnak igaza lett: a nagyhatalmak döntöttek – az amerikaiaktól a svédekig már mindenki atomenergiát akar

A tudományos állásfoglalás szerint 2050-ig a klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül. Magyarország régóta atomenergia-párti, amely miatt számos kritika érte. Most úgy tűnik, a dubaji klímacsúcson fordulat történt a nemzetközi közösség álláspontjában.

Zelenszkij őszinteségi rohamot kapott: „elfogyott a nyugati fegyverzet, a háború új szakaszába léptünk”

Az ukrán haderő nyáron indított ellentámadása nem érte el a célját – Volodimir Zelenszkij ezt most először ismerte be egy riportban. Az ukrán elnök meg is indokolta, mi vezetett ehhez:

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a téli fagy minden akciót lassítani fog. A háború új szakaszába léptek, ilyen időben sokkal bonyolultabb a hadviselés, mert nemcsak a frontra kell koncentrálni, hanem a városokra is.

Visszasírják a horvátok a kunát

Csaknem egy évvel az euró bevezetése után a horvátok többsége még mindig nem szokta meg az új fizetőeszközt, és jelentős részük inkább visszatérne a kunához. Ez a Slobodna Dalmacija felméréséből derült ki. A tengermellék legolvasottabb lapja szerint a horvátok csaknem fele rossz döntésnek tartja az euró rendszeresítését, és csak 30 százalékuk örül a közös valutának.

Nincs többé kukába dobott hajszárító

A brit kormány megreformálja az elektromos hulladék gyűjtését és újrahasznosítását.

Az Egyesült Királyságban 2026-tól nem lehet többé a háztartási szeméttel együtt kidobni a kisebb elektromos háztartási gépeket, például a kenyérpirítókat és a hajszárítókat, a kormány ugyanis javítani akarja a hulladékfelhasználást. A kabinet emellett azt is fontolgatja, hogy létrehoz olyan gyűjtőpontokat az üzletekben, ahonnan az emberek ingyen elvihetik a mások által otthagyott holmikat.

Irdatlan gazdasági csapás Szueznél: Izraelt célozták, Európát találták el

Az iszlamista kalózok sorra támadják meg a konténerhajókat, kőhajításnyira az amerikai hadiflottától. A tengerjárók kénytelenek megkerülni Afrikát, ha biztonságban akarják Európába juttatni a rájuk bízott árukat.

A világ öt legnagyobb tengeri fuvarozója közül négyen is bejelentették, hogy az egyre gyakoribb vörös-tengeri támadások miatt hajóik átmenetileg elkerülik a Szuezi-csatornát, kényszerű döntésük súlyos csapás az európai kereskedelemre. Az izraeli háború miatt a kontinens elvesztette a legfontosabb útvonalát keletre, a konfliktus vége pedig még messze van.

Vad jóslatok 2024-re: az EU bevezeti a vagyonadót, Szaúd-Arábia megveszi a Bajnokok Ligáját

A pénzintézet minden évben kiadja vad előrejelzéseit, amelyekről maga is elismeri, hogy valószínűleg nem következnek be – bár néhány közülük valóban valóra vált, vagy legalábbis közel járt hozzá. Az idei jóslatok többségére azonban ez nem igaz, például nem volt olyan ország, amelyik betiltotta a húst, és az Egyesült Királyság sem lépett vissza az Európai Unióba.

Ez azonban nem akadályozta meg a befektetési bankot, hogy megjósolja, mi lesz 2024-ben, a világ „fordulóponthoz érkezett, és az elmúlt évtized megszokott útja a végéhez közeledik”.

Az előrejelzések középpontjában „valószínűtlen, de alulértékelt” események sorozata áll, amelyek, ha bekövetkeznek, „sokkhullámokat vetnének a pénzügyi piacokon”. Az előrejelzések azonban nem reprezentálják a bank hivatalos nézeteit.

Kártérítést követelnek a német cégek a kormányuktól az Oroszországból való kényszerű kivonulás miatt

A német állam akár több milliárd eurós kártérítési kötelezettség elé is nézhet, miután több cég is jelezte, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók számukra tetemes károkat okoztak, és ezt bevasalnák a kormányon.

A Volkswagen Bank, a Siemens Mobility és más német cégek kártérítést követelnek a német szövetségi kormánytól azon veszteségek miatt, amelyek azért keletkeztek, mert az Ukrajna letámadása miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók következtében nem tudták folytatni nyereséges üzleti tevékenységüket Oroszországban.

Csányi Sándor válhat az EU legnagyobb földesurává

Az OTP elnök-vezérigazgatója számára azért is kézenfekvő lenne az üzlet, mert baranyai földjeit gyakorlatilag csak a határ választja el a Belje szántóitól. Ha sikerül megkötni az üzletet, akkor a magyar bankár válhat az unió legnagyobb földesurává, hiszen idehaza is több mint 30 ezer hektárt művelnek vállalkozásai.

Csányinak nem lesz egyszerű dolga, ha jó árat akar kialkudni, mert két horvát vevő is bejelentkezett vetélytársnak. 

Tabuk dőlhetnek meg: mi lesz, ha Oroszország nyeri meg az ukrajnai háborút?

Lassan csaknem két éve tart az orosz–ukrán háború, a frontvonal befagyott, egyik fél sem ér el érdemi eredményeket. Emellett 2023 karácsonyára biztossá vált: Ukrajna bajban van. Nagy bajban. 

Az idő Putyin kezére játszik, ugyanis míg régebben arról szóltak az elemzések, hogy valamilyen győzelmet fel kéne mutatnia Oroszországnak a harctéren, mára a szakértők inkább azt mondják, hogy valójában nem is jön annyira rosszul a háború az elnökválasztás előtt, legalább 

Ukrajna támogatása pedig egyre nagyobb áldozatokkal jár az európai országok számára, emellett a közvélemény is fárad – könnyen elillanhatnak a pénzek és a fegyverek Ukrajna mögül. Ha pedig megszűnik a köldökzsinór, akkor „percei” vannak hátra az országnak.

A franciák már kinézték Ursula von der Leyen utódját

Emmanuel Macron francia elnök a többi európai vezetőnél lobbizik annak érdekében, hogy Mario Draghi volt olasz kormányfőt, az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnökét jelöljék az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen mandátumának lejárta után.

Von de Leyen mandátuma jövőre jár le, és a politikus szóba került új NATO-főtitkárként is, más források szerint azonban ez utóbbi posztra Mark Rutte volt holland kormányfő a legesélyesebb. A bizottság elnöke szeptemberben felkérte a 76 éves Draghit, hogy dolgozzon ki egy tervet az EU gazdasági versenyképességének fokozására, mivel a blokk olyan kihívásokkal néz szembe, mint a környezetbarátabb energiára való átállás.