Novemberben három, az üzemanyagárakról szóló cikk is bekerült a legolvasottabbak közé, ami a téma iránti nagy érdeklődés mellett az árak gyakori változásának is köszönhető. A Mol hetente kétszer dönt az általa alkalmazott nagykereskedelmi árról a benzin és dízel esetében, kiskereskedelmit pedig rendre közzéteszi forrásunk, a holtankoljak.hu. Az írásaink népszerűségét erősíti a termékek magas, bár az év elejitől már elmaradó árszintje. Ebben azt vetítettük előre, hogy decemberben olcsóbb lesz a benzin.
A benzin- és gázolajváltozásokkal foglalkozó írásainkban rendre kitérünk a közelgő árváltozás okára, elsősorban a nyersolajárak, valamint a forint/dollár árfolyam alakulására.
Az autósokat érintette az a hírünk is, amely szerint Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter ismertette a jövőre bevezetendő egynapos autópálya-matricára vonatkozó részleteket. A bevezetés uniós kötelezettség.
A kormány erre vonatkozó tervét már a nyár óta lehetett tudni. Akkor az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bevezetés határideje 2024. március 25. Most az is kiderült, hogy az egynapos autópálya-matrica 5150 forintba fog kerülni. A Világgazdaság korábbi számításai alapján 5100 forint körüli ár volt várható, az Eurovignette irányelvei ugyanis rögzítik az árazás módját. A személyautók (D1) esetében az ár nem haladhatja meg az éves jogosultság 9 százalékát, az útdíj nagysága pedig inflációkövető. Csakhogy nincs kőbe vésve, hogy az inflációval azonos vagy annál alacsonyabb drágításnak kell történnie.
A kormány átírta az üzemanyagok különadóját és egységesítette annak mértékét. A novemberben kijött rendelet szerint a kiskereskedelmi pótadó 2024-től pontosan ugyanúgy alakul, mint 2023-ban.
Ám a legnagyobb hazai hálózatok árbevétele bőven nettó 100 milliárd forint feletti, ezért rájuk továbbra is a korábbi szabályozás szerint 4,5 százalékos pótadó vonatkozik.
A Világgazdaságnak ez a cikke részben azokból a videókból mazsolázott, amelyeket a Magyarországon dolgozó ázsiai munkások töltöttek fel az internetre. A felvételekről kiderült, mit dolgoznak, mennyit keresnek és mivel töltik szabadidejüket. Szembetűnő, hogy milyen fiatalok, és mennyire jól érzik itt magunkat.
Többen azt is megosztották, hogy mennyit keresnek. Itt igen nagy a szórás.
Egy munkás például azt írta, hogy a Flextronicsnál 220 ezer forint volt a havi nettó keresete (a videót tavaly novemberben töltötte fel), egy másik szerint a Samsungnál 300 és 350 ezer közötti fizetések vannak.
A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a vendégmunkások itteni tartózkodásának költségeit a cégek állják, tehát
Mindezt a felvételek is alátámasztják, amelyekben kiemelik az ingyenes wifit, a közvetítői díjat, illetve a schengeni vízumot, ami további lehetőséget ad számukra.
A videókból azt is megtudhatjuk, hogy többen először láthattak havat életükben. A 100 milliós Fülöp-szigetek trópusi éghajlatú ország, ahol télen sem megy a hőmérséklet 10 fok alá.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) őszi konjunktúrafelmérése szerint nem voltak optimisták a cégek, ha a magyar gazdaság jövőjéről van szó. A kutatásban nyilatkozók Sávos András, a DUIHK elnöke szerint a cégek mindenképpen üzenni akartak, de a felmérésben magyar vállalkozások is kifejtették a véleményüket. Sávos András abban összegezte a kutatás megállapításait, hogy a vállalatok nem derűlátók, sokéves mélyponton vannak a beruházási és foglalkoztatási terveik. Biztató, hogy a második negyedévhez képest az idei harmadik negyedévben már nem csökkent a gazdaság teljesítménye.
A Világgazdaság folyamatosan beszámol annak a szeptemberi bolgár döntésnek a következményeiről, amely szerint az ország gázhálózatán továbbított, orosz eredetű földgáz után új és jelentős nagyságú plusz díjat kell fizetni. Ebben az írásban azt emeltük ki, hogy mivel a rendszerüzemetető Bulgartranszgaz nehezen tudná beszedni ezt a pénzt, a feladatot átvette tőle a bolgár vámhatóság. Az „energiahozzájárulási díj” kifizetése jelentősen megnövelné a Magyarországra érkező földgáz árát, a ki nem fizetése pedig a behozatal elakadásával fenyeget. Decemberben azonban parkolópályára került a pénz beszedése két okból is: a jelenleg is zajló bolgár-orosz egyeztetéseknek köszönhetően, illetve, mert Bulgária nem akarja elbukni a schengeni övezethez való csatlakozását amiatt, mert az esetleg nem szavazza meg két érintett ország egyikeként Magyarország.
Ebben az írásunkban is az üzemanyagárak aktuális alakulásáról írtunk, ezúttal jelentős benzináreséséről.
A Világgazdaság cikke a 2012-ben becsődölt magyar légitársaság ügyei kapcsán indult perben novemberben született ítéletéről szólt. Mint kiderült, a vádlottak több mint nyolcszázmillió forint vagyoni hátrányt okoztak. A Fővárosi Főügyészség közleménye egyelőre az elsőfokú ítéletről szólt. Ebből kiderült, hogy a Fővárosi Törvényszék a magyar légitársaság korábbi igazgatósági elnökét és az egyik volt vezérigazgatóját is bűnösnek mondta ki. A döntés nem volt jogerős, mert a Fővárosi Főügyészség az elítélt vádlottak esetében súlyosításért fellebbezett.
Végül szintén jól olvasott írásunk volt egy további üzemanyagos cikk is, amely a benzin bruttó 8 forintos és a gázolaj bruttó 5 forintos árcsökkenéséről számolt be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.