Fizetőssé válnak a sztrádák, óriási autópálya-építést jelentett be Lázár János – a Világgazdaság legfelkapottabb cikkei

Ezek az autópályák válnak fizetőssé 2024-ben – térképen a díjköteles szakaszok

Összesen 230 kilométerrel bővül a díjköteles gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon 2024. január elsejével, köztük az ország legzsúfoltabb autóútja, az M0-s is fizetős lesz – hívtuk fel rá a figyelmet december közepén. Nemcsak a Budapest melletti körgyűrű, hanem a teljes M4-es, M44-es, M76-os autóutak mellett az M30-as autópálya eddig ingyenes szakasza is díjkötelessé válik. Öröm az ürömben, hogy aki Pest vármegyére érvényes matricát vásárolt eddig is, annak továbbra sem kell kell újat vásárolnia, hiszen az M0-s teljes egészében a vármegyében található.

Óriási autópálya-építést jelentett be Lázár János: ez lehet minden idők legdrágább sztrádája Magyarországon

Minden idők legkomplexebb és legdrágább gyorsforgalmi fejlesztését indíthatja el 2024-ben a kormány – erre lehet következtetni Lázár János építési és közlekedési miniszter mondataiból. A tárcavezető a Balaton melletti Fenékpusztán arról beszélt, hogy újraindítaná jövőre a 76-os út kétszer két sávos autópályává történő bővítését, azaz a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76-os beruházást, amely a becslések szerint 400 milliárd forintba kerülne. Ez a miniszter szerint is az ország egyik legnagyobb közlekedési beruházása lehet. 

A minisztérium megkeresésünkre azt írta, hogy „az említett, becsült beruházási összege a Sármelléktől Zalaegerszeg keleti csomópontig történő megépítést tartalmazza. A jelzett költségben a 71. sz. főút tervezett 2 × 2 sávos keszthelyi bekötése mellett a sármelléki repülőtér bekötése, valamint Fenékpuszta és Sármellék között a 76. sz. főút fejlesztése is beleértendő.” A gyorsforgalmi megépítését azzal indokolták, hogy a kormány régóta ismert, kiemelt célja, hogy valamennyi megyei jogú város kétszer két sávos bekötéssel rendelkezzen a gyorsforgalmi úti hálózatba, ezért az M76-os utat Zalaegerszegig még ki kell építeni.

Elhagyják a magyarok Ausztriát: egy hónap alatt ezren távoztak az osztrák munkaerőpiacról

Már negyedik hónapja csökken az Ausztriában dolgozó magyarok száma az osztrák társadalombiztosító adatai szerint.

Ettől még tény, hogy hogy a nyár utolsó hónapjában még 126 656 főből állt a magyar kolónia, amely november végére 118 930-ra apadt. A legnagyobb esés októberben következett be, amikor egyetlen hónap alatt 4494-en léptek ki Ausztriából. Ehhez képest a november jóval kisebb, de még mindig markáns csökkentést hozott: 994 honfitársunk döntött úgy, hogy nem dolgozik tovább az osztrákoknak – ez közel 1 százalékpontos mínusz.

Hivatalos: minden idők legdrágább hídját építik meg Magyarországon – jövőre indul a beruházás

Interjút adott a makói Rádió7-nek Lázár János december 21-én. Az építési és közlekedési miniszter a jövőbeni fejlesztési óriásprojektekről is beszélt. Kitért a Mohácsra tervezett Duna-hídra is, és új információkat osztott meg a beruházásról. Most először hangzott el például, hogy mennyibe kerül majd.

Csak összehasonlításképp: a kőröshegyi völgyhidat 51,175 milliárd forintból húzták fel, hozzá kapcsolódóan pedig egy 14,2 kilométeres autópálya-szakasz is megépült 76 milliárd forintból. Igaz, ezeket még 2007-ben adták át, több mint 16 éve. A mohácsi új Duna-híd kapcsán egyáltalán nem valamiféle távoli fejlesztésről van szó, a tárcavezető ugyanis azt is közölte, hogy 2024-ben elindítják a kivitelezést.

Van mitől tartaniuk az oroszoknak: a világ legerősebb tankját fejlesztik Nyugaton – Magyar mérnökök dolgoznak a Párducon

Új hírek érkeztek a még csak fejlesztés alatt álló, de már most nagy izgalmakat kiváltó Panther KF51-es néven futó szupertankról. A magyarul Párducként ismert projektről a honvédelmi miniszter beszélt, akinek minden bizonnyal kellő rálátása van a minden eddigi tankot felülmúló páncélos körüli történésekre. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Világgazdaság interjújában tért ki a magyar tankbeszerzési programra. Ennek kapcsán tett említést a Párducról is, amelyről a nyár vége óta lehet tudni, hogy az életre keltésében Magyarország is részt vesz. 

A tárcavezető felidézte lapunknak, hogy a Magyar Honvédség korszerű nehézeszközökkel való felszerelése érdekében

• 44 darab Leopard 2A7HU harckocsit, 
• 218 darab KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet 
• és a 24 darab Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackot vásárolt. 

Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott, hogy a Leopard és a Lynx gyártójával, a védelmi ipari világélvonalba tartozó Rheinmetall-lal olyannyira elmélyült az együttműködés, hogy a német cég által vezetett Panther-projektbe, azaz a fejlesztésbe Magyarország és a magyar mérnöki lelemény is beszáll.

Mindennek van határa: Varga Mihály levelet írt Brüsszelnek

Varga Mihály pénzügyminiszter december közepén levelet írt Johannes Hahnnak , az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosának a határvédelmi költségekkel kapcsolatban. „Az Európai Unió közös határainak védelme sok évtizedes múltra visszatekintő konszenzuson alapul, az eredeti jogalkotói elképzelés lényege az volt, hogy a közösség külső határainál elhelyezkedő tagállamok a határok védelmét közös finanszírozásból látják el. 

A migrációs válság azonban mára olyan helyzetet eredményezett, amelyben az eredeti jogalkotói szándék nem teljesül maradéktalanul” – fogalmazott a tárcavezető. Szerint miközben a migránsválság kitörése óta több mint 1,6 milliárd eurót fordítottunk határvédelemre, az uniós hozzájárulás mértéke e költségekhez alig haladja meg az 1 százalékot.

Elhangzott az ígéret: jövőre Magyarország hátát fogja nézni Európa

A Fidesz–KDNP parlamenti gazdasági kabinetjének tagjait tájékoztatta Nagy Márton az aktuális gazdasági helyzetről és a jövő évi kihívásokról, ami után a gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, míg 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának éve lesz. Szerinte a kormány teljesítette a vállalását, hiszen októberben egy számjegyűre, novemberben pedig 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, miközben a gazdaságban is pozitív folyamatok azonosíthatók. 

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10 százalék körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája, amely a reálbérek növekedése mellett egyre inkább támogathatja a lakossági fogyasztás bővülését. Mindez végső soron a hazai piacra termelő ágazatok termelésének és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését.

Figyelmeztette a bankvezér a magyarokat: most vegyenek lakást

Minden cég vezetőjének hivatalból optimistának kell lennie, főleg olyan kihívásokkal teli országban, mint Magyarország – erről is beszélt Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) rendezvényén. A bankvezér a magyar gazdaság helyzetéről azt mondta, 

Várakozásai szerint 2024 februárjában lehet egy számjegyű az irányadó kamat, addig a mostani 11,5-ről fokozatosan csökkenti majd a Magyar Nemzeti Bank a szintet. Azt is megemlítette, hogy ez még mindig magasabb, mint a régióban. Hogy ehhez ki és milyen mértékben járult hozzá, azt majd az utókor megírja. Szerinte ennél fontosabb, hogy miként lehetne a befektetéseket újra felpörgetni. Arra figyelmeztetett, hogy amikor lecsökken az alapkamat 5-6 százalékos szintre, abban a pillanatban az ingatlanok ára fel fog menni.

Hónapokkal a határidő előtt átadták Magyarország legújabb autóútját

Túl van a műszaki átadáson az M44-es autóút Szentkirály és Lakitelek közötti szakasza – írta saját információra hivatkozva a Magyar Építők. Emlékeztetnek rá, hogy december 19-én adták át a 2,8 kilométeren, új nyomvonalon megépült szentkirályi elkerülőt, amely a beruházáshoz kapcsolódó kétsávos útfejlesztések egyike volt. Ugyanakkor az M44-es szóban forgó 4,6 kilométeres négysávos szakaszán is már a befejezéshez ért a generálkivitelező Duna NRG Zrt. 

Váratlanul átszervezi a kormányt Orbán Viktor: a döntés megjelent, létrejött egy csúcsminisztérium – ez lehet a magyarázat

Közvetlenül karácsony előtt jelent meg az a kormányrendelet, amely újraosztotta a kormány és a miniszterek feladatait. A változások alapvetően két tárca köré összpontosulnak: az egyik az újonnan felálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a másik pedig a kvázi reaktivált (2010 és 2018 között volt már ilyen tárca) Nemzetgazdasági Minisztérium, amely a jelenlegi Gazdaságfejlesztési Minisztérium örököse. Ez utóbbi kvázi csúcsminisztériumként fog működni, amivel Nagy Márton miniszter kormányon belüli szerepe is alaposan megnőtt. A döntés mögött minden bizonnyal a miniszterelnök növekedési tervei állhatnak, a jövő évet ugyanis a növekedés helyreállításának szentelné Orbán Viktor.