Így robbantották fel az ukránok az Északi Áramlatot: Zelenszkij végig tudta, de az utolsó pillanatban megijedt – lefújta az akciót, csak már senki nem hallgatott rá

Csütörtökön Olaszországban őrizetbe vették azt az ukrán állampolgárságú férfit, aki a német hatóságok szerint egyike volt azoknak, akik felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket 2022-ben, és feltételezhetően ő volt a szabotázsakció egyik koordinátora is. A német ügyészség a robbanások előidézésével, alkotmányellenes szabotázzsal és építmények lerombolásával gyanúsítja. Szerhij K.-t egy hétfőn kiadott európai elfogatóparancs alapján tartóztatták le.

Az ukrán állampolgárságú férfit Olaszországból Németországba szállítják, ahol bíróság elé kell állnia. A német szövetségi ügyészség közölte, hogy Szerhij K. ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indul eljárás – számolt be a Világgazdaság.

Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása

Az Északi Áramlat gázvezeték csaknem három éve történt felrobbantásával kapcsolatban tavaly derült ki több részlet, amikor a The Wall Street Journal feltáró elemzést adott közzé. 

A lap információja szerint az akciót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hagyta jóvá, de csak szóban. A tervet a holland titkosszolgálatok felfedezték fel, ők értesítették az Egyesült Államokat, és az amerikaiak nyomására Zelenszkij kénytelen volt visszavonni a beleegyezését. A műveletet azonban Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök mégis végrehajtatta. Az amerikai lap ezt négy egymástól független, névtelen ukrán katonai forrásra hivatkozva állította.

A beszámoló szerint a terv 2022 májusában, egy kijevi vacsorán született meg, ahol magas rangú katonák és üzletemberek döntöttek úgy, hogy felrobbantják a vezetéket, mivel az egyszerre jelentett bevételi forrást Oroszországnak és kulcsfontosságú energiaellátást Európának. A művelet költsége mindössze 300 ezer euró volt: egy kis jacht bérlése, civil búvárok kiképzése és egy hatfős vegyes csapat összeállítása. Három robbantással megsemmisítettek a négy csővezetékből hármat. 

A láncolatban minden megállapodás szóban történt, írásos nyom nélkül, így a parancsnoki felelősség bizonyítása rendkívül nehéz.

Az ukránok részéről akkor azonnal terelés volt a válasz. Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak azzal érvelt, hogy ilyen volumenű műveletet csak Oroszország hajthatott végre. Az amerikai lap rekonstrukciója azonban arra utal, hogy a szabotázs valójában egy „alacsony költségű háborús akció” volt, amelyben katonák és civilek is együttműködtek. 

A szabotázs a történelem legnagyobb gázszivárgását okozta, és jelentős áremelkedéshez vezetett az európai energiapiacon. A történtek súlyos következményekkel jártak Németországnak is, amely azóta rengeteget pénzt költött LNG-terminálokra, hogy pótolja a kiesett orosz gázt.