Öt év, nyolc választás: ismét dönt a bolgár választó - Moszkva erős szövetségest kaphat az EU-n belül
Bulgáriában vasárnap ismét előrehozott parlamenti választásokat tartanak, öt éven belül a nyolcadikat. A politikai instabilitás 2021 óta tart az Európai Unió legszegényebb tagállamában, miután a korrupcióellenes tömegtüntetések megbuktatták Bojko Boriszov konzervatív kormányát, és azóta sem sikerült tartós, stabil kabinetet alakítani.
A választás esélyese
A mostani voksolást megelőző közvélemény-kutatások szerint az élen a korábbi államfő, Rumen Radev vezette, újonnan létrehozott balközép Progresszív Bulgária párt állhat, amely akár a szavazatok 35 százalékát is megszerezheti. Radev januárban mondott le elnöki tisztségéről, hogy aktívan részt vehessen a pártpolitikai küzdelmekben, és saját politikai formációját vezesse.
A volt légierő-tábornok kampányának középpontjában a korrupció elleni fellépés állt. Ígéretet tett arra, hogy felszámolja az általa „oligarchikus kormányzási modellnek” nevezett rendszert, és határozottan támogatta a 2025 végén kirobbant korrupcióellenes tüntetéseket is, amelyek végül az akkori kormány bukásához vezettek.
Radev ugyanakkor több, nemzetközi szinten is vitatott álláspontot képvisel.
- Szorgalmazza Bulgária kapcsolatainak újraépítését Oroszországgal,
- bírálta a Szófia és Kijev között nemrég aláírt, tíz évre szóló védelmi megállapodást, és
- ellenezte az ország euróövezeti csatlakozását is, amelyre 2026 elején került sor.
A második helyre a felmérések szerint Bojko Boriszov volt miniszterelnök Európa-párti GERB pártja esélyes, mintegy 20 százalékos támogatottsággal. A GERB közel egy évtizeden át meghatározó szerepet játszott a bolgár politikában, és hosszú időn keresztül megszakítás nélkül vezette az országot.
Roszen Zseljazkov decemberben lemondott
A legutóbbi kormányt Roszen Zseljazkov irányította 2025 januárjától, azonban kabinetje tavaly decemberben lemondott. A miniszterelnök közvetlenül egy bizalmatlansági szavazás előtt jelentette be döntését, miután hetekig tartó utcai tüntetések rázták meg az országot. A demonstrációkat korrupciós botrányok, valamint a 2026-os költségvetés tervezett adóemelései váltották ki.
A választások egyik kulcskérdése a részvételi arány lehet.
A legutóbbi parlamenti voksoláson mindössze a választásra jogosultak 39 százaléka járult az urnákhoz, ami jól mutatta a társadalmi kiábrándultságot és a politikai rendszerrel szembeni bizalmatlanságot. A mostani felmérések ugyanakkor magasabb, akár 60 százalékos részvételt valószínűsítenek.
A szavazóhelyiségek vasárnap este 19 órakor zárnak. Az eredmények várhatóan meghatározzák, hogy sikerül-e végre stabil kormányt alakítani, vagy tovább folytatódik az évek óta tartó politikai bizonytalanság Bulgáriában.
