BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Matolcsyék az állampapír felé terelnék a lakosság megtakarításait

A jegybank szerint új ösztönzőkre van szükség a lakosság kezében lévő állampapír-állomány érdemi növeléséhez és ezen keresztül a stabil belföldi finanszírozási bázis megerősítéséhez. Ennek érdekében egyebek mellett javasolják a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) rendszer újragondolását, a természetes személyek tőzsdei osztalékadójának eltörlését, valamint a nyugdíj- és az egészségmegtakarítások fúziójával egy új alap létrehozását.

A Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett, 330 pontos Versenyképességi programjában javasolják egy új, kifejezetten a készpénz megtakarítás állampapírba való átforgatását célzó konstrukció bevezetését. Az új állampapír hosszú futamidejű, kedvező árazású lenne, és legálisan szerzett készpénzben tartott jövedelem befektetése esetén visszaváltható lenne. A legális vagyontartás mellett cél az adózatlan jövedelmek bevonása is – írták.

A megújítási kockázat csökkenésén keresztül a stabil államadósság finanszírozást erősítené, ha a lakossági állampapírok átlagos futamideje számottevően magasabb lenne. Annak érdekében, hogy érdemben tudjon nőni a lakossági állampapírtartás, javasolják a lakossági termékpaletta bővítését hosszabb futamidejű, vonzó kamatozású értékpapírok bevezetésével.

Javasolják az automatikus kamattőkésítés, az automatikus vásárlási lehetőség bevezetését, az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint a TBSZ-rendszer újragondolását.

Jelenleg a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) konstrukcióval érhető el a kamatadómentesség, azonban ez a megoldás nagyon bürokratikus – hívták fel a figyelmet. Cél, hogy a lakosság minél hosszabb távú állampapírokban tartsa a megtakarítását, ami számára kamatelőnnyel, az állam számára a megújítási kockázat csökkenésével jár.

Fotó: VG/Móricz-Sabján Simon

Természetes személyeknek adómentes lenne a tőzsdei osztalék, és ösztönöznék a munkavállalói részvényprogramokat.

Az MNB Jóléti Alap létrehozását indítványozza a nyugdíj- és egészség-megtakarítások fúziójával. Ebben a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe (az egyén saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét). Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára.

A nyugdíj zseb a nyugdíjba vonulást segítő, a nyugdíjpénztári megtakarítási rendszerhez hasonlóan működő alternatíva, míg az egészség zseb egészség-jellegű felhasználást (például egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), illetve egyéb jóléti szolgáltatások (például munkanélküliségi ellátás, tanévkezdési támogatás, idősgondozás, otthoni ápolás, újszülött ápolás) igénybevételét tenné lehetővé.

A Nyugdíj Előtakarékossági Számlán (NYESZ) is javasolják az osztalékadó-mentességet, miután a jelenlegi szabályozás szerint csupán a TBSZ-en tartott részvények utáni osztalék mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.