Varga Mihály belecsapott az állóvízbe, Magyar Péter máris megkapta a kamatcsökkentést, de nem úgy, ahogy gondolnánk – a forint azonnal zuhant
A javuló piaci és likviditási feltételekre hivatkozva 5,75 százalékról 5,25 százalékra csökkentette devizaswap-instrumentumának implicit kamatlábát Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán. A jegybank ezzel tulajdonképpen kamatcsökkentést hajtott végre. A forint azonnal gyengülni kezdett a jegybank lépésére.
Az MNB közleménye szerint a jövőben a devizaswapokat a referencia-kamatlábhoz (jegybanki alapkamathoz) képest 100 bázisponttal alacsonyabb szinten kínálják majd.
„Az eszköz célja, hogy tartalék lehetőségként szolgáljon a devizaswappiacon, ezáltal biztosítva a kamat transzmisszió hatékonyságát” – közölte az MNB. Az új árazás, amely 100 bázisponttal alacsonyabb az alapkamatnál, megegyezik azokkal a feltételekkel, amelyeket a jegybank 2024 decembere előtt kínált az ilyen típusú eszközökre.
Ez a lépés nem jár a szigorú és óvatos monetáris politikai irányvonal megváltozásával, és nagyobb teret enged a piaci alapú folyamatok érvényesülésének
– áll a jegybank közleményében.
A forint azonnal és jelentős gyengüléssel reagált az MNB beavatkozására, visszaadva kisebb előnyét az euróval szemben. A 0,2 százalékos délelőtti előny 0,5 százalékos mínuszba fordult át, a közös európai pénz jegyzése ezzel 357,2 forintról 359,8 forint fölé szökött fél tizenkettőig.
A dollárhoz képest 0,9 százalékkal csúszott vissza a forint, a keresztárfolyam 307,5 forintig szaladt rövid időn belül.
A régiós devizákkal szembeni előnyét is visszaadta a magyar pénz: a lengyel zloty 0,5 százalékkal, a cseh korona pedig 0,45 százalékkal drágult.
A forintralit fékezné a jegybank, Varga Mihályék a piacot is tesztelik
Az MNB beavatkozásáról beszámoló Bloomberg jelentése szerint a mostani lépéssel a jegybank a befektetőket is teszteli, és olyan megoldásokat keres, amelyekkel korlátozhatja a forint erősödését, amely a márciusi mélypont óta 10 százalékkal értékelődött fel.
A magyar állampapírok és a forint az idei év egyik legnagyobb feltörekvő piaci emelkedését mutatták, miután a Magyar Péter vezette Tisza Párt kétharmados választási győzelmet aratott az áprilisi országgyűlési választáson. Az új miniszterelnök radikális változást ígért a gazdaságpolitikában Orbán Viktor és a Fidesz 16 éves kormányzását követően. Kívánságai között szerepel a gazdasági növekedés újraindítása, a költségvetési hiány csökkentése és az euró bevezetésének előkészítése.
Kuralai Zoltán MNB-alelnök a múlt héten a Bloombergnek még azt nyilatkozta, hogy a forint erősödése mérsékelheti az inflációs pályát, és mozgásteret biztosíthat a kamatok tekintetében. A jegybank júniusban teszi közzé frissített inflációs előrejelzését.
A Magyar Nemzeti Bank óvatos a 6,25 százalékos alapkamat csökkentését illetően, amely – Románia mögött – jelenleg a második legmagasabb irányadó kamatláb az Európai Unióban.
Az MNB mai lépésével tovább erősödnek azok a kockázatok, hogy az alapkamat csökkentésére már a negyedik negyedévnél hamarabb, akár a következő hónapokban sor kerülhet. Ugyanakkor a mai MNB lépés megerősíti azt a várakozásunkat, hogy a forint már túlságosan erős lett az elmúlt hetekben, így fenntartjuk azt a várakozásunkat, hogy a nyári hónapokban inkább 360-370 forint között mozoghat az euró-forint devizapár, őszre pedig 370 forint fölé drágulhat az euró
– kommentálta a fejleményeket Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának igazgatója.
Az új kormány bevezetné az eurót
A frissen hivatalba lépett új pénzügyminiszter, Kármán András keddi parlamenti meghallgatásán ígéretet tett rá, hogy néhány hónapon belül hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat, és négy éven belül teljesítik az euró bevezetésének összes feltételét. Kármán üzenete „pontosan az volt, amit a piac hallani akart”, így a magyar piac továbbra is bikahangulatban maradt – értékelt Frantisek Táborsky, az ING Bank stratégája.
Kármán András szerint ugyanakkor a kormány inkább azt szeretné, ha ez a piaci fellendülés még olcsóbb finanszírozási költségekben nyilvánulna meg, mintsem egy túlzottan erős valutában. Lefordítva: alacsonyabb kamatok mellett tudja finanszírozni magát a magyar állam. Fekete felhők is megjelentek azonban az égen: az iráni háború az infláció újbóli felpörgésének veszélyeit szállította.
Túl erős a forint, visszafogott GDP-bővüléssel számol idén a CIB Bank
Az iráni háború alapjaiban írta át az év eleji prognózisokat, miközben a kétharmados kormányzati felhatalmazás érdemi bizalomerősítő tényező a hazai pénzpiacokon. Visszafogott növekedés, 3 százalék feletti infláció, magas költségvetési hiány és emelkedő adósságráta jellemezheti a magyar gazdaságot 2026-ban – hangzott el a CIB Bank elemzőinek sajtóreggelijén, még az MNB bejelentése előtt.
