késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A Pénztárszövetség feltételekkel támogatja a nyugdíjmegtakarítások ingatlanszerzési célú felhasználását
Annak érdekében, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások azonnali lakáscélú felhasználását célzó kormányzati szándék összhangba kerüljön a pénzügyi tudatosság és öngondoskodás nyugdíjcélú alapelveivel, a Pénztárszövetség eljuttatja észrevételeit a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) idei éves konferenciáján.
A Pénztárszövetség álláspontja szerint a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználási lehetőségének ingatlanszerzési célú szélesítése – megfelelő, hosszú távra szóló, az öngondoskodás rendszerébe illeszkedő kialakítás esetén – a pénztártagok hosszú távú érdekeit szolgálja, és a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodást.
A magyarok számára a hosszú távú öngondoskodást a lakástulajdon jelenti, márpedig ez olyan sajátosság, amelyet figyelembe kell venni
– jelentette ki előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Hozzátette, hogy a 2024-es év sikeres lesz a pénztárszektor számára, azonban a nyugdíjkasszákat ezzel együtt az jellemzi, hogy csökken a taglétszámuk.
Kijelentette, hogy a szaktárca a nyugdíjcélú megtakarítások lakhatás irányába történő mobilizálására törekszik, ennek érdekében több tervezet is született. A jelenlegi elképzelések lényege az, hogy jövőre, egyszeri intézkedésként lakhatási célra lehetne használni az önkéntes pénztárakban gyűjtött nyugdíj-megtakarításokat. A miniszteri biztos által ismertetett adatok szerint ez csaknem 300 milliárd forint forrásnak felelhet meg, ami 60 milliós lakásárakkal és 15 százalékos önrésszel számolva nagyságrendileg 30 ezer tranzakcióra lenne elegendő a lakáshiteleket vagy más forrásokat is bevonva.
A Pénztárszövetség fő célja továbbra is a nyugdíjkiegészítés
„Az ÖPOSZ 30 éve a nyugdíj- és egészségmegőrzési célú öngondoskodás elkötelezett támogatója. Minden olyan szabályozói kezdeményezésben partner, amely a több mint kétmillió pénztártag (a foglalkoztatottak több mint 40 százaléka) hosszú távú érdekeit szolgálja” – jelentette ki Mohr Lajos, a Pénztárszövetség elnöke. Hozzáfűzte, hogy ha életbe lép is egy ilyen változás, a pénztárszektor fő tevékenysége továbbra is az öngondoskodás erősítése, az állami nyugdíj kiegészítése marad.
Az idei első fél év végén 2077 milliárd forint vagyont kezeltek az önkéntes pénztárak, ez éves szinten 19,5 százalékos növekedés.
Bense Richárd, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője elmondta, hogy az állampapírok aránya a kiemelkedő hozamok ellenére csökkent a nyugdíjpénztári portfóliókban, de a befektetések 43 százaléka így is államkötvényekben volt, összességében pedig 68 százalékot tett ki a hazai eszközök aránya. Úgy véli, hogy az év végére a szektorban a jelenlegi tendenciák mellett két számjegyű hozam is elérhető, a befizetések értéke pedig – adójóváírással együtt – akár elérheti a 160 milliárd forintot a tavalyi 146,4 milliárdot követően.
A nyugdíjpénztárak kifejezetten költséghatékony öngondoskodási formát jelentenek, hiszen a díjterhelési mutató 2002 és 2023 között a harmadával, 1,12 százalékról 0,73 százalékra csökkent – hívta fel a figyelmet a jegybanki szakértő, aki megjegyezte, hogy az MNB modellszámításai szerint az adójóváírási lehetőséget maximalizáló nyugdíjpénztári takarékoskodással 2023-ig bezárólag 10 év alatt 8,42, 15 év alatt pedig 8,02 százalékos éves átlaghozamot lehetett elérni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.