2024. szeptember 18-án tartotta idei első őszi ülését a Turisztikai Tanácsadó Testület, amely a turisztikai ágazatot érintő kérdésekben a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadó, konzultatív testülete.
Az ülésen a résztvevők részletesen elemezték a turizmusra ható legfontosabb gazdasági folyamatokat, valamint megvitatták az ágazat legfontosabb kérdéseit és az előttük álló rövid és hosszú távú kihívásokat – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által a Világgazdasághoz eljuttatott közleményből.
A testület munkájában több mint harminc turizmusszakmai szervezet képviselteti magát, köztük a Balatoni Fejlesztési Tanács, a Magyar Fürdőszövetség, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint a Magyar Utazási Irodák Szövetsége.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ülés során hangsúlyozta, a turizmus kiemelkedő stratégiai jelentőségű ágazat a magyar gazdaság számára, amely a GDP több mint 10 százalékát adja, és közel 400 ezer embernek biztosít munkát.
A miniszter kiemelte, a magyar turizmus rendkívül sikeres nyári szezont zárt, június–augusztus során közel 7 millió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 9 százalékos növekedés a tavalyi, kiemelkedő eredményhez képest.
A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalma is kiemelt bővülést mutat, az év első nyolc hónapjában 18,6 százalékkal nőtt az utasok száma a tavalyi év azonos időszakához képest, és 7,6 százalékkal meghaladta a Covid előtti eredményeket is, ezzel 2024 első fél évét tekintve a második helyen áll az európai repterek között.
A kormány célja, hogy tovább növelje a turisztikai ágazat teljesítményét, ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium a reptér nagy ívű fejlesztése mellett többek között egy olyan vendéglátóipari egységeket támogató programon dolgozik, amely elősegítheti, hogy a Balaton és más hazai turisztikai térségek ne csak a nyári főszezonban, hanem az év minél hosszabb időszakában jelentsenek vonzó turisztikai célpontot.
A testület áttekintette a terézvárosi Airbnb típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazás eredményét. Nagy Márton leszögezte, hogy az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör, a kormány eddig is ennek megfelelően vizsgálta a szabályozás átalakításának lehetőségeit, hiszen közel 26 ezer lakóegység hiányzik a magyar ingatlanpiacról.
Az Airbnb-k miatt csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, ennek következtében jelentősen növekedtek a bérleti díjak és az ingatlanárak is. A kormány számára a családok lakhatási érdekeinek védelme az első, ennek megfelelően dolgozik a szabályozás átalakításán.
A miniszter hozzátette: a kormány még várja Szentkirályi Alexandra javaslatát, de az már előre látható, hogy a magyar családok védelme érdekében minden eddiginél szigorúbb szabályozás kerül majd bevezetésre a rövid távú lakáskiadásra vonatkozóan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.