késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A hitelezés növekedésének lehetőségeiről
A BIS (Bank for International Settlements – Nemzetközi Fizetések Bankja) negyedévente publikál adatokat az egyes országok magánszektornak nyújtott hitelállományáról. Ennek a mértéknek a GDP-ben számított arányát nevezzük hitelpenetrációnak. A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés mérhetővé, nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá válik. Sokszor említik meg elemzők és gazdaságpolitikai döntéshozók is, hogy a hitelpenetráció túlzottan alacsony Magyarországon, a lakossági hitelpenetráció 2023 végén is csupán 14 százalékot tett ki. Az MNB idén májusban megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében előtérbe került, hogy ez az arány az EU átlagának harmadát, a többi V4-országénak pedig mindössze a felét teszi ki. Az európai rangsorban Magyarország a második legkisebb hitel/GDP-aránnyal rendelkezik Románia után.
A BIS a hitel/GDP-trendet és a hitelrést (a hitel/GDP és a hitel/GDP-trend közötti különbséget) is közli, így előre jelezhetővé válik egy túlzott hitelezési helyzet kialakulásának veszélye. A BIS legfrissebb adatközlése szerint Magyarországon a GDP-arányos nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelállomány 2023 negyedik negyedévében 92,0 százalékot tett ki az előző negyedéves 94,2 százalék után. A hitelrés értéke (hitel/GDP-különbözet) pedig mínusz 8,9 (a GDP százalékában), a 2023. harmadik negyedévi mínusz 6,4 után.
Ez azt jelenti, hogy ha e mutatót mint korai és akár rendszerszintű bankválságot előre jelző mutatót vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy jelenleg nem jellemző Magyarországon a túlzott hitelezés, és nem fenyeget továbbra sem rendszerszintű, a hitelezésből fakadó bankválság.
Nem volt ez mindig így. Ha 2010-től vizsgáljuk az idősort a hitelrés esetében, akkor megjegyezhetjük, hogy 2010 második negyedévében volt a maximuma: a GDP 30,3 százaléka. Ekkor tehát masszív túlzott hitelezés volt megfigyelhető a hazai magánszektornak nyújtott hitelállományban. Ismert, hogy ezt az időszakot a devizahitelezés 2004-től kezdődött felfutása miatti krízishelyzet jellemezte, amelyet a forintosítás és a devizahitelezés betiltása követett 2014-ben. Így a hitelrés is konszolidálódhatott, és ezután került tartósan a negatív tartományba Magyarországon.
Ha a nem teljesítő hitelállományt vizsgáljuk, megállapítható, hogy 2023-ban mindegyik lakossági hiteltípus esetén csökkent a nem teljesítő hitelek aránya.
A 2014. évi nem teljesítő hitelállomány és -ráta is jócskán lecsökkent: utóbbi ráta értéke 22,5-ről 2,9 százalékra.
Fontos lenne a hitelezés felfuttatása, de látni kell, hogy az állomány nem bővült drasztikusan hazánkban a nullaközeli kamatok (jegybanki kamatok) időszakában sem. Ennek okai a korábbi devizahitelezés tapasztalatainak is betudhatók. A lakossági hitelezés várható idei emelkedését a saját, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által a lakosság pénzügyi helyzetét elemző felméréseinkből is láttuk, hiszen a lakosság már jelezte, hogy jóval több hitel felvételére kész, ha a kamatlábak alacsonyabb sávba kerülnek. A megkérdezett lakossági szereplők 8–9 százaléka jelezte ugyanis, hogy hajlandó hitelfelvételre, ha a hitelkamatok a 7–9 százalékos sávba kerülnek.
Összességében tehát a lakosság pénzügyi attitűdje rövid távon nem változik meg jelentősen, a bankok jövedelmezősége jelenleg is kimagasló, a bankrendszer pénzügyi stabilitása továbbra is erős. A várhatóan enyhén csökkenő kamatmarzsok mellett a mikro- és makroprudenciális előírásoknak megfelelő bankok úgymond nem kitettek a túlzott hitel- és rendszerkockázatnak. A felügyelő hatóságok pedig kiemelten monitorizálják a bankok és a bankrendszer egészének állapotát. Rövid távon tehát nem várom a hitelezés jelentős növekedését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.