Reálbér-növekedés és fogyasztás: merre tart a magyar háztartások fogyasztása?
A 2022–2023-as inflációs sokkot követően a reálbérek csökkenésével a háztartások fogyasztása is visszaesett. A dezinfláció és az érdemi minimálbér-emelés hatására azonban 2024-ben több mint 9 százalékkal nőttek a reálbérek, aminek egy része a fogyasztásban is lecsapódott. A háztartások fogyasztási kiadása 2024-ben 5 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország az Európai Unióban is a legnagyobb növekedést mutató országok közé került.
Mire költünk?
Bár az év elején már biztató felpattanást láthattunk a hazai kiskereskedelmi forgalomban, miután a megelőző év első két hónapjához viszonyítva 4,0 százalékkal nőtt a forgalom; a vizsgált időszakban azonban, azaz 2024 egészében a kiskereskedelem 2,6 százalékos bővülése elmaradt a fentebb taglalt fogyasztás- és reálbér-növekedéstől. A részletes adatokból jól látható, hogy az üzemanyag-forgalom nélkül számított kiskereskedelmi forgalom volumene 2024-ben 3,2 százalékkal bővült, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké pedig 3,8 százalékkal emelkedett. Mindez arra utal, hogy a magyar háztartások tavaly jelentősen növelték élelmiszer-vásárlásaikat, miközben a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet csak mérsékelten erősödött, a gépjármű-üzemanyag iránti igény pedig csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest.
De akkor hol csapódott le a fogyasztásnövekmény? A statisztikák szerint elsősorban a szolgáltatások területén. Már korábban is többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy a fogyasztási szerkezet átalakulóban van a 2019-es pandémia óta világszerte. A bezártságot követő újranyitás után a lakosság igyekezett bepótolni az elmaradt utazásokat, a szolgáltatóegységek megteltek, és
a tárgyak helyett egyre inkább az élményekre kezdett költeni a lakosság, s egyébként a gazdasági fejlettség növekedésből is következik, hogy egyre inkább a szolgáltatások felé tolódik a fogyasztás.
Ez a változás nem csupán a járvány hatásának tudható be, hanem olyan egyéb tényezők is szerepet játszanak benne, mint a generációs preferenciák és a tulajdonlás helyett bérlés felfutása – bár ezek túlmutatnak a jelenlegi cikk témáján. A szolgáltató szektor menetelésének látszólag a 2023-as gazdasági visszaesés sem szabott gátat, bár néhány negyedévre megállt a növekedés, a reálbérek emelkedésével azonban újból erőre kapott a szektor.
De nem csak a hazai szolgáltató szektor nyert a magyar reálbér emelkedésével. A KSH turizmusról kiadott adataiból látszik, hogy a magyarok többnapos külföldi utazásainak száma 9,7 százalékkal nőtt tavaly 2023-hoz képest, a magyarok külföldi költése (import tétel) pedig 9,3 százalékkal emelkedett, miközben a külföldiek magyarországi költései (export tétel) csak 6,5 százalékkal nőttek. Azaz a háztartási fogyasztási kiadások bővülésének egy része külföldön és utazásokhoz kapcsolódóan realizálódott, a Magyarországra látogató külföldiek száma és az általuk itthon elköltött összeg azonban csak ennél elmaradó mértékben nőtt. A jövőben vélhetően fennmarad ez a tendencia, ugyanis a magyar felzárkózással és az ezzel járó bérszínvonal-növekedéssel egyre többek számára válnak elérhetővé a külföldi utak.
A magyarok fogyasztási szokásaiban nagyobb teret nyernek az internetes vásárlások is, amelyre már korábban is felhívtuk a figyelmet. Az MNB kártyás tranzakciókat elemző statisztikája szerint 20 százalékkal nőtt 2024-ben a hazai kibocsátású bankkártyákkal lebonyolított internetes vásárlások értéke, és 16 százalékkal ugrott meg a tranzakciók száma. Tehát az adatokból az látható, hogy
a bolti fogyasztás csak mérsékelten nőtt, míg az utazásokra, szolgáltatásokra és online rendelésekre jelentősen többet költöttek a magyarok, mint a korábbi években.
A hazai fogyasztás növekedését elsősorban a reálbérek emelkedése alapozta meg. Magyarországot érintette egyik legérzékenyebben az energiaválság az Európai Unió országai közül, amit a fogyasztói árindex kiugró emelkedése is tükrözött. Ugyanakkor a fogyasztási tendenciák pontos megértéséhez nem elegendő csupán az inflációt vizsgálni, a teljes képhez elengedhetetlen a bérek alakulásának figyelembevétele is.
Ha az inflációval korrigált (reál)béreket vizsgáljuk, akkor Magyarország összességében kifejezetten jól állta az elmúlt évek válságait. Mint azt az alábbi ábra is mutatja,
az Eurostat inflációs és munkaerőköltség-adatai alapján 2020 és 2024 között Magyarországon volt az egyik legkevesebb olyan negyedév (összesen öt), amikor a bérek reálértéke csökkent, ezzel összefüggően pedig kumuláltan kissé 19 százalék felett nőttek a hazai reálbérek a vizsgált időszakban.
Ugyanebben az időszakban az uniós országokban átlagosan tíz negyedéven keresztül tartott a reálbérek csökkenése, és a vizsgált időszak végére a reálbérek összességében 1 százalékot csökkentek.
De Magyarország a V4-ekhez képest is kimagaslóan teljesített az elmúlt években, ugyanis Lengyelországban 15, Szlovákiában 6 százalékkal emelkedtek, Csehországban pedig még közel 6 százalékkal csökkent is a bérek vásárlóereje.
Így összességében a hazai reálbér-növekedés a negyedik leggyorsabb ütemet mutatta fel az EU-ban, határozottan cáfolva azokat az érveket, hogy a magyar háztartások elszegényednének. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar háztartások az elmúlt évek válságai ellenére is magasabb kereseti színvonalat tudhatnak magukénak, mint korábban, ráadásul a V4-országok közül is nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a keresetek reálszínvonala.
A növekvő bérek pedig a megtakarításokat is szemmel láthatóan növelték: Magyarországon a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP arányában 106,2 százalékáról (2019) 109,7 százalékára (2023) nőtt négy év alatt – miközben a nominális GDP is jelentősen növekedett –, mialatt az uniós átlag a vizsgált időszakban közel 3 százalékponttal csökkent, azaz a tartalékok felélése sem a hazai háztartásokra volt jellemző az elmúlt években. Jól látszik tehát, hogy míg a Covid óta a legtöbb EU-s országban stagnált a lakosság vásárlóereje, addig Magyarország sikeresen tudta folytatni a felzárkózást az uniós átlaghoz. Habár a GDP növekedésében Magyarország csak mérsékelten haladta meg a vizsgált időszakban az EU átlagos GDP-növekedését, a következő években azonban fordulhat a tendencia, ugyanis a szomszédunkban zajló orosz–ukrán háború lezárulásával
vélhetően a fogyasztói bizalom is újból erősödni kezd a magyar háztartások körében, ami magasabb fogyasztásban csapódhat le a gazdaságban – ezt azonban a fentiekből következően nem biztos, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülésében lehet majd elsősorban tetten érni.
Az infláció visszaszorítását követően a kormány fő célkitűzései közé a családok támogatása és a gazdasági növekedés ösztönzése került. A fenntartható növekedés megalapozására egyeztetések zajlottak a munkáltatókkal, amelyek eredményeként hároméves bérmegállapodás született: ennek értelmében 2024-ben 9 százalékkal emelkednek a minimálbérek, 2025-ben 13, míg 2027-re további 14 százalékos növekedés várható.
Ezzel párhuzamosan a családi adókedvezmény bővítésével, az anyák szja-mentességével és a kiskereskedelmi árrések, valamint a vállalati áremelések szabályozásával a kormány célja a reálbérek további jelentős növekedésének elősegítése.
A lakosság mellett kiemelt figyelmet kap a hazai vállalati szektor is: az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében olyan folyamatok indultak el, amelyek a termelékenység javítását, a beruházási kedv ösztönzését és a versenyképesség növelését célozzák. Az akcióterv részeként meghirdetett Demján Sándor Program közvetlen támogatást nyújt a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoknak többek között vissza nem térítendő beruházási támogatásokkal és kedvezményes hitelkonstrukciókkal. Ezek a lépések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy – több nemzetközi szervezet előrejelzése alapján – Magyarország a következő években az Európai Unió növekedési rangsorának élmezőnyébe kerüljön.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.