Komoly fordulat jöhet Párizsban

A hétfőn kezdődő párizsi klímaértekezleten hozandó, kötelező érvényű megállapodás végrehajtásával várhatóan 2 Celsius-fok alatt tartható a globális felmelegedés mértéke. A részt vevő 195 ország (és 196.-ként az EU) képviselői megszavaznák azt is, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral segítsék a fejlődő országokat. A pénzt a részt vevő országok, nemzetközi intézmények és a magánszektor képviselői adnák össze. Barack Obama amerikai elnök már a rendezvény első napján találkozik kínai és indiai kollégájával, hogy „erőteljes üzenetet küldjenek a klímaváltozás elleni elkötelezettségükről”.

A Párizsban előírandó intézkedések nélkül az átlaghőmérséklet növekedése a század végére elérheti a 4,8 Celsius-fokot, de velük sem lesz azonnali változás. Évtizedekig tart ugyanis, amíg a légkörből távozik az ipari forradalom kezdete óta felhalmozott klímagáz. „Ha minden ország megvalósítja a klímacsúcson 2050-ig vállalandó tervet, még akkor is kilenc – az európaihoz mérhető – hasonló programra lesz szükség a globális melegedés megfékezésére. Másképp megfőzzük magunkat” – mondta nemrég a Világgazdaságnak Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) menedzsere.

Szakértők szerint a globális felmelegedést főleg a fosszilis tüzelőanyag égetésével a levegőbe kerülő szén-dioxid okozza, tehát a folyamat elsősorban az energiatermelés, a közlekedés és egyes iparágak technológiájának megváltoztatásával lassítható. A fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás azonban sérti az olajcégek üzleti érdekét. Egy vizsgálat nemrég közzétett adatai szerint 1993 óta számos olyan tanulmány jelent meg, amely kétségbe vonta a fosszilis energiahordozók klímakárosító hatásait, és amelyek készítőit olajcégek támogatták. Az amerikai Exxon Mobil ellen a közelmúltban vizsgálat is indult a befektetők és a közvélemény megtévesztése miatt.

A klímaváltozásnak egyes súlyos következményei már megjelentek. A szélsőségessé vált időjárás világszerte pusztítást okoz, a sivatagosodás a föld további részeit teszi élelmiszer-termelésre alkalmatlanná, lényegében lakhatatlanná. Ezzel a klímaváltozás közvetlenül is táplálja a több százezer embert megmozdító népvándorlást, de közvetve is erősíti azzal, hogy a szárazság sújtotta övezetekben nőnek a belső konfliktusok.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint 2003 és 2013 között a fejlődő térségekben a növénytermesztés, az állattenyésztés, a halgazdálkodás és az erdészet mintegy 25 százalékban részesül a negatív hatásokból. Az aszályok utóhatása is bő 80 százalékban a mezőgazdaságban csapódik le. 2010–2015 között ötéves átlaghőmérséklet-növekedési csúcsot döntöttünk a Meteorológiai Világszervezet adatai alapján. Erősödött az El Nino hatása, megszaporodtak a trópusi ciklonok, melegszenek az óceánok és tengerek, a szintjük pedig emelkedik.

Három pontot fogadtunk el

A klímacsúcsnak három olyan célkitűzése van, amelyet Magyarország is elfogadott, és az unióval egyeztetve közösen képvisel Párizsban. Ezek a károsanyag-kibocsátás 40 százalékos csökkentése 2030-ra 1990-hez képest; ugyanekkorra 27 százalékos energiamegtakarítás, valamint és a megújuló energiaforrások részarányának 27 százalékra való emelése.