Több mint 35 ezer forintjukba kerül majd a sportolóknak, újságíróknak és előadóművészeknek a minimálbér 15 százalékos emelése a jövő évben, miután a számukra megalkotott kedvezőbb adózási forma alkalmazását a legkisebb kereset (és adóterhének) megfizetéséhez köti a jogszabály. Az ekho ráadásul egyre kevésbé éri majd meg az ezen a területen tevékenykedő cégeknek: jövőre ugyan még megtakaríthatnak ezen 3,5 százaléknyi járulékot, de 2018-ra az előny (a csökkentés mértékétől függően) egy-másfél százalékra csökken, majd a rákövetkező évben el is tűnik – feltéve, hogy maradnak a szabályok.
De nem ez az egyetlen speciális adó, amely értelmét veszítheti a változások nyomán. Jövőre például teljesen értelmetlenné válik az eva alkalmazása, mert annál a jelenlegi feltételek mellett a társasági adó is majdnem jobban megéri, még akkor is, ha az egyetlen közreműködő tag után megfizetett bérterheken kívül más költséget nem is számol el a cég. Az emelkedő minimálbér terhét a mikrovállalkozásoknál mindenütt felülírja a járulékcsökkentés: az adóbefizetési kötelezettség itt havi kétezer forinttal még mérséklődik is – más kérdés, hogy személyes jövedelemként így nagyobb részt kell kivenni bér-, mint nyereségágon. Pedig ez utóbbi érné meg igazán, hiszen kedvező a vállalkozásoknak a társasági adó 9 százalékra csökkentése.
Ez utóbbi a fő oka annak is, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó már nem éri meg igazán. A könnyű könyvelést (csak a bevételi nyilvántartás vezetését) megkövetelő adózási formában a bruttó (áfás) bevétel 37,5 százalékát kell kifizetni az államnak (ebből egy százalékot az iparűzési adó jelenthet). Csakhogy a társasági adózást választva sem sokkal nagyobb a teher – főként, ha magasabb a bevétel –, egyedül a könyvelés bonyolultabb. Számításunkban tízmilliós nettó árbevételnél 39 százalékos elvonási arány adódott, ami a fix tételek (a minimálbér terhei) miatt relatíve csökken magasabb bevételi kategóriáknál.
Ezeknél is jobban megérheti azonban a kisvállalkozóknak a kata és a kiva alkalmazása: az evával ellentétben ez a két adónem most valóban magára találhat a változások nyomán. A kata a bevételi nyilvántartás vezetésének lehetősége mellett a bevételi határ duplázása miatt lett most különösen előnyös: jövőre már havi 50 ezer forintos adó megfizetése mellett lehet szert tenni akár havi egymilliós bevételre is – a tételes adó miatt itt magasabb jövedelem esetén éri meg a legjobban ez az adózási forma. A kiva – az új feltételek szerint – pedig még kedvezőbbé vált: a járulék- és adócsökkentés miatt a teher itt 14 százalékra csökken, miközben változik az adóalap is (a bérkifizetés lesz az). Mindezek eredményeként, számításunk szerint, tízmilliós árbevételnél már egyetlen alkalmazott mellett is megéri ez az adózási forma a társasági nyereségadóhoz képest, bár leginkább ez a szisztéma a kisvállalkozói kategóriának lesz jó, vagyis azért tíz főnél többet foglalkoztatóknál éri majd meg igazán.
Két hét van dönteni
December 20-ig kell dönteni az eva elhagyásáról azoknak a vállalkozóknak, akik az adónem szerint fizetik a közterheket (de ugyanez a határideje a belépésnek is). A határidő jogvesztő, vagyis aki nem küldi el a megfelelő – elektronikus – nyomtatványt az adóhivatalnak, az marad a jelenlegi adózási formájánál. Kivéve persze, ha áttér a katára vagy a kivára – ezeket az adózási formákat ugyanis év közben is lehet választani. Ezenkívül kibúvót jelent még a társas vállalkozásoknál a tulajdonosok megváltozása is, a részesedések harmadának cseréje ugyanis azonnali kilépést jelent az evából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.