További béremelések is elképzelhetők
A közgazdász kifejtette, a bérnövekedés lehetőségét mutatja, hogy
Magyarország régiójában a bérhányad, vagyis az a rész, amit a megtermelt jövedelemből a bérek kitesznek, mintegy 10 százalékponttal marad el a nyugati értékektől.
Ugyanakkor a magyar tulajdonú vállalatoknál a bérhányad magasabb, így ezeknél a cégeknél nehezebb kigazdálkodni további emelést, ahhoz a termelékenységet növelő beruházásokra, fejlesztésekre van szükség – fejtette ki.
Regős Gábor emlékeztetett, júniusban 11,2 százalék volt az éves béremelkedés üteme, amit a piaci tényezők közül elsősorban a munkaerőhiány segített, míg kormányzati oldalról a hatéves bérmegállapodás munkáltatók terheit csökkentő lépései.
A Századvég elemzője beszélt arról is, hogy
a magasabb bért fizető ágazatokban az átlagnál kisebb mértékben nőtt, míg az alacsonyabb bérű területeken jobban emelkedtek a bérek.
A bérolló csökkenése ugyanakkor félrevezető adat is lehet, mivel a leggazdagabbak jellemzően nem bérből és fizetésből élnek, a legszegényebbek pedig nem rendelkeznek teljes munkaidős állással, így ezen két csoport helyzetéről nem ad információt a bérstatisztika – mondta.
Regős Gábor hangsúlyozta még, hogy a béremelkedésnek köszönhető a kiskereskedelmi forgalom első fél évben mért 6,8 százalékos növekedése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.