Éves átlagfizetésünk kilenc százalékát költjük utazásra - górcső alá kerül a magyar turizmus

Már látszanak az idei turisztikai főszezon eredményei, amelyek nem okoztak csalódást – hangzott el az MBH Bank ágazati kitekintőjén, amelyet a közelgő, szeptember 27-i turizmus világnapja alkalmából szerveztek meg. Az ágazat a magyar a GDP-hez több mint tíz százalékkal járul hozzá, közvetlenül illetve közvetve négyszázezer ember megélhetését biztosítva – mondta Szabó Melinda, az MBH elemzési centrum ágazati területének vezetője. Hozzátette, az elmúlt négy év sok kihívást jelentett az ágazatban tevékenykedő cégek számára, a vendégéjszakák száma viszont meghaladhatja a Covid-járvány előtti szintet. Az adatok mögött ugyanakkor kettősség áll. A külföldi vendégéjszakák száma dinamikusan bővült, míg a belföldieké stagnál.

Horti Flóra, az MBH Bank elemzési centrumának szenior ágazati vezetője is megerősítette, hogy a turisztikai ágazat teljesítménye az egész világon megközelítette a pandémia előtti szintet, tavaly a szektor 9 százalék, míg idén 10-11 százalékot ad hozzá a globális GDP-hez. Görögország esetében nagyobb az arány, húszszázalékos, míg Németországé 9 százalék.

Magyarországon az NGM adatai szerint nyáron hétmillió turista fordult meg. Kormányzati cél, hogy az idegenforgalom GDP részaránya 2030-ra 16 százalékra növekedjen, ehhez évi ötvenmillió vendégéjszaka szükséges, emiatt került fókuszba a reptér fejlesztése.

Júliusban 11 százalékkal nőtt a külföldi, míg fél százalékkal csökkent a belföldi utazók száma, év/év alapon két százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. Az MBH-nál azt várják, hogy a pandémia előtti szintet éri el a turizmus, amihez hozzájárul a reálbérek növekedése, a SZÉP-kártya költések és az infláció normalizálódása is. A ferihegyi repülőtér forgalma is nőtt, közel ötödével, éves szinten pedig jóval meghaladja ez is a pandémia előtti szintet.

A belföldi vendégéjszakák számának enyhe csökkenése a külföldre irányuló turizmus következménye, a magyarok körében továbbra is népszerű úti célok többek között Horvátország és Görögország.

A magyarok az éves átlagfizetésük négy százalékát költik belföldi-, ötöt pedig külföldi nyaralásra. A külföldiek körében Budapest a legnépszerűbb desztináció, a magyarok körében pedig továbbra is a Balaton környéke számít a legnépszerűbbnek – ismertette Horti Flóra. Hozzátette, inkább a hosszú hétvégék a jellemzők, és nem sokkal az utazás előtt foglalják le a szállást az üdülni vágyók.

A vendéglátás iparágat illetően uniós tendencia a munkaerőhiány. A vendéglátóhelyek száma csökkenést mutat, egy év alatt kétezerrel csökkent (főleg Budapesten és Békés megyében), de még így is hatezerrel több vendéglátóegység van, mint a pandémia évében. Kihívást jelentenek ugyanakkor az energiaárak és a forint-euró árfolyam is. Az is jól kimutatható, hogy a fővárostól távolodva csökken a vendéglátóhelyek száma.

Szarka László, az MBH Bank középvállalati üzletágának igazgatója örömtelinek nevezte, hogy a szálláshely-szolgáltatók, illetve vendéglátók jelentős része, körülbelül negyedük az MBH-nál vezet számlát, a középvállalati ügyfélkörben pedig a beruházások hatodát finanszírozzák. E rálátás nyomán két jelentős, sokakat érintő kihívást nevezett meg az ágazatban: az egyik a koronavírus-járvány, másik pedig az orosz-ukrán háború és következményei.

A koronavírus-járvány nyomán visszaeső forgalom mellett a fenntartás is nehézkessé vált, emiatt támogatott hiteleket nyújtottak a partnereknek a fennmaradáshoz, illetve a munkabérek kifizetéséhez. E téren jelentős a Széchenyi kártyaprogram részaránya. A cégeknek ugyanis jelentős digitalizációs fejlesztéseket kellett elvégezniük, fejlettebb technológiájú konyhákra, felszolgálóegységekre volt szükség. És alakultak ki teljesen ellentétes működésű vendéglátóegységek is, csak kiszállításra alapozva működésüket – az online megrendelés platformját kellett kialakítani.

Népszerű a SZÉP-kártya és az utasbiztosítás

Kelemen Tamás, az MBH Bank lakossági termék- és folyamatmenedzsment igazgatója kiemelte, hogy a SZÉP-kártya a legnépszerűbb béren kívüli juttatás Magyarországon, a szálláshelyszolgáltatás és a vendéglátás az a két terület, ahol a legtöbbet költik az emberek. A kártyabirtokosok száma idén is nőtt, közel hárommillió ember használja. Két év emelhető ki, a negatív rekord a pandémia éve, 2021, illetve pozitív értelemben az utána következő. A jelenleg is látható adatok alapján pedig joggal várhatjuk, hogy az idei költések meghaladják a tavalyi esztendőt.

Külföldön nagy arányban bankkártyával vásárolunk, de sokan nem is viszik az összes bankkártyájukat, hiszen terjed a mobiltelefonos fizetés. Autóbérlésnél, szállásfoglalásnál viszont sokszor kérik a fizikai kártyát – hívta fel a figyelmet Kelemen Tamás.

Népszerű az utasbiztosítás is, a külföldre utazók közel hatvan százaléka mindig köt biztosítást, kevesebben vannak azok, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. A szakértő szerint nem éri meg spórolni, mivel egy síbaleset például akár tízezer eurós pluszköltséget is jelenthet. Ellenőrizni kell ugyanakkor a biztosítási csomagok tartalmát, az alapbiztosításokban nem mindig szerepelnek az extrém sportok.